Mi értelme van annak, hogy a nők gyakran nem mondják ki, amit gondolnak, és ki kell találni?

A csajos viselkedéssel kapcsolatos részt még kiegészíteném: Jönnek kérdések félrelépésekről. Nagyjából a nőktől érkezett ilyen kérdések felénél benne van a szövegben, hogy az illető nem akarta, csak úgy megtörtént.

Férfiakra ez nem jellemző.

Mert ha őszintén kimondom, hogy mit gondolok az adott dologról, akkor az lehet ellenkezni fog a beszélgető partner véleményével, ha pedig valami tényleg fontos témáról van szó akkor abból konfrontálódás lesz. Én pedig személy szerint utálok konfrontálódni. Így egyszerűbb, ha magamban tartom. A másik esetben meg általában azért nem mondom ki a gondolataimat, mert sok esetben hülyeségek, vagy olyanok, amik miatt az emberek hamis következtetéseket vonhatnak le rólam, amit meg en nem akarom. De olyan is van, hogy simán csak nem tartom fontosnak masok tudtára adni min gondolkodom, mert nem olyan, amiről tudni kell, vagy éppenséggel nem tartom lényegesnek.

Én nőként nem várom el, hogy a férfi kitalálja a gondolataim. De ha ismer engem a pasi, akkor valamilyen szinten tudni fogja, hogy mi az, amit az adott témával kapcsolatban nem mondok ki.

Egyébként pedig nem olyan jó, ha egy lány mindenben megmondja a frankót.

Na itt volt tegnap a seggtúró, akinek a barátnője 3x is mondta, hogy NEM, és nem értette meg.

A másik, hogy az őszinteség nem azt jelenti, hogy kéretlenül bántó dolgokat mondok. Őszinteség és tapintat létezhet együtt. Csak akik hangoztatják, mekkora őszinték, ők pont taplók, és bántani akarják az embereket, nem az őszinteség a fő céljük.

A harmadik pedig, hogy van, akit nem érdekel, mit mondasz, mert ő már legyártotta magának a választ. Ilyenkor szépen odabüfikézi a végére, hogy "aki mást mond, hazudik", mintha ezzel tényleg igazzá válna a mondanivalója.

Plusz, én prűd fapina vagyok, és adott kérdéseknél elmondom a prűd, fapina véleményem, mire az okos férfi kinyilatkozza, hogy hazug vagyok, álszent szűzqrva.

Tehát mi értelme igazat mondani, ha a férfiak többségét NEM az igazság-igazság érdekli, hanem amit hallani akarnak, vagy amit gondolnak, hogy az igazság?

"Tehát mi értelme igazat mondani, ha a férfiak többségét NEM az igazság-igazság érdekli, hanem amit hallani akarnak, vagy amit gondolnak, hogy az igazság?"

Miért, a nők azt akarják hallani?

Nem tudom, a nők mit akarnak, én, mint egyetlen nő azt akarom hallani.

Neked viszont ez a modus operandi-d, soha nem válaszolsz, mindig visszakérdezel, mint egy harcos napközis, aki tudja, hogy veszített.

#25: Szóval a férfiakról többségéről tudod, hogy mit akarnak, de ha a nőkről van szó, akkor már nem tudod és hirtelen a mögé bújsz, hogy csak te, mint egy nő mit akarsz hallani. Nem érzed furcsának?

Amúgy egyszerűen hazugság az, hogy sosem válaszolok. Ha ezt a mondatot lemerted írni, akkor egyáltalán miről beszélünk? Másoljak be kérdéseket, ahol válaszoltam? Ha még a szövegednek ez a része is csak egy gyerekes próbálkozás, akkor a többi mi?

Kérdezni meg akkor szoktam és arra, ami rámutat egyes szövegek hibáira. Én kérek elnézést, hogy nem csak olyan gyerekesen támadok, mint te, hanem nyitott vagyok a válaszokra is.

És kérlek, mesélj már, hogy miben veszítettem... :D

Volt már, hogy vitatkoztunk, és otthagytad a kérdést. És ahogy leírtam a válaszom, tudtam, hogy nem fogsz tudni mit írni. (Kb 2 hónapra visszamenően átnézhetjük a megválaszoltjainkat, aki megtalálja, nyer.)

Mivel hetero nő vagyok, jobban tudom, a férfiak miket játszanak el kapcsolatban, mint a nők. Igen, a magam nevében nyilatkozok mindig, és ha látom, hogy cicamicák helyettem is beszélnek, hogy "mi nők", mindig beszólok nekik.

De pont a múlt héten kaptam meg, hogy minek vitatkozok mindenkivel. Ebbe se állok bele, mert te már eldöntötted, hogy SOHA nem fogsz velem egyetérteni, mert puncim van, nőgyűlölőként nem teheted meg.

#27: Hajrá. 2 hónapja még 54% volt a százalékom! :D

Furcsa. Tehát, hetero nőként azzal vagy képben, hogy a férfiak mit játszanak el, MÉÉÉGIS ellentmondasz annak, ha a férfiak fordított helyzetben leírják, hogy a nők mit játszanak el?

Tőlem biztos, hogy nem kaptad meg, hogy minek vitatkozol. Imádok vitatkozni. A dolog problémája, hogy itt általában nem vitatkozás, hanem veszekedés megy, érvek nélkül és sértegetéssel. Pl. lazán hozzám vágsz egy hazugságot és még azt is, hogy nőgyűlölő vagyok. Szerinted ez vita? A hazugságod megcáfoltam és SOHA nem írtam semmi olyat, amint minden nőre írtam volna. Sőt, többször is írtam már olyat, hogy a való életben mennyivel normálisabb nőkkel találkozom. Nem, attól nem lesz senki nőgyűlölő, hogy nem ért egyet valakivel, aki hazudozik.

#20 Ja, mert a férfiak nem szoktak üldögélni a langyos kakiban? Ővelük nem lehet kommunikálni az érzelmeikről, ők tagadják meg többnyire a párterápiát is, és ezért van az, hogy többségében a nők adják be a válást rendkívül tökösen, amikor már elegük van a langyos kakiból.

Hiába próbálod a nőkre kiélezi ezt a dolgot, a férfiak sem különbek. Amúgy meg nem szeretik az igazságot hallani többnyire, főleg ha a szexuális dologról van szó, vagy bármilyen teljesítménybeli dologról. A volt férjem mindent személyes sértésnek vett amit egyenesen megmondtam neki, azért kellett elhallgatnom amit gondoltam, mert nyílt háborús zóna lett volna a házasságunk anélkül, hogy meg akartam volna sérteni.

Még valami: nincs férfi és női kommunikáció, mert kommunikálni a családban tanulunk meg. Ha valaki úgy nő fel, hogy érzelmi zsarolásnak van kitéve, az általában mindig lábujjhegyen alkot véleményt, hogy ne bántson meg. Ez nem sunyiság hanem egy kommunikációs mód ami a családban a túlélést jelenthette. (nyilván érzelmileg értem) Ezeket a mintákat sokkal nehezebb levetni mint gondolnád. Akinek ebben nem volt része, nehezebben érti meg, mint aki ebben nőtt fel. A dolog nem fekete és fehér, a feminizmusnak meg semmi köze ahhoz, hogy ki hogyan kommunikál, mert ez nemtől független egyéni szocprobléma.

Nálam ennek marha egyszerű oka van: ebben nőttem fel! Sosem kellett kérnem, kimondanom, mert megkaptam a családomtól anélkül is. Sosem kellett panaszkodnom, mert tudták, hogy baj van.

És, hogy egy ilyen háttérrel, hogy lehet működő tartós kapcsolatot építeni? Türelemmel. A párom tanított meg beszélni a gondjaimról, de ő egy olyan férfi is emellé, hogy odamertem elé állni és nyíltan elmondhattam neki, hogy máshoz kezdek vonzódni. Mert szép dolog az őszinteség és nyíltság, de annak helyén kezeléséhez kell egy mentalitás. A kapcsolatunk azért maradhatott meg, mert én jobban értékeltem vele ezt a bizalmat, mint bármilyen más hormonfröccsöt, és hogy ő egy olyan férfi aki a MI érdekünket nézte egy olyan helyzetben, ahol a legtöbben csak sértetten elvonulnának.