Ti hogyan tettétek túl magatokat azon, hogy nem a megfelelő embernek adtátok oda a szüzességeteket?

Én is megbántam, hogy azzal volt akivel. De eldöntöttem, hogy a következő férfinál előre gondolkozok és jobban megválogatom kit engedek az ágyamba akár rövid, akár hosszabb távon.

Manapság kevesen maradnak életük első párjával. Ezt el kell fogadnod.

Szerinted reális, hogy itt panaszkodsz a szűzhártyád állapotáról és az önbecsülésedet is a szűzhártyád állapota határozza meg?

Nah ez a baj a konzervativizmussal, ennél nagyobb abszurdságot nehezen lehet kitalálni.

"Olyan értéktelennek érzem magam." Mert bizonyos szempontból az vagy. Na nem azért, mert nem vagy szűz, hanem azért, mert 1. 35 éves

2. konzervatív nőként

3. 1 azaz egy darab "trauma" amit fel tudsz mutatni párkapcsolati téren.

Ne vedd magadra, de te már kb az a kategória vagy, aki "nem éri meg a fáradságot". Nem azért, mert rossz ember volnál, de konzervatív vagy...gondolom vársz a testiséggel, együttéléssel, házassággal, gyerekvállalással és már ki is futottál az időből, vagy éppen mindent siettetnél és egy sárkánnyá válsz vagy éppen hülyeséget csinálsz. És mondom, ne vedd ezt magadra, lehetsz másmilyen, ezek csak kockázati tényezők és tények, melyeket mérlegelnek az emberek, ha egy csepp eszük van, te pedig gondolom bennük lennél érdekelt.

A megbánás nem segít kérdező, helyette hozd helyre és rázd gatyába magad lelkileg.

32/f

33 évesen örülj, hogy szexeltél végre valakivel. Ráadásul tartósan.

Keress fel egy pszichológust.

35 évesen ott tartasz érettség szintjén, mint egy 16 éves tinilány.

Kár erre büszkének lenni, csak magadsal toltál ki.

Most megtapasztaltad, hogy a valóság nem az amit a kis fejedben megéltél. Ez a baj a vallásos agymosott emberekkel... Erkölcsösség és konzervativizmis zászlaja alatt megerőszakolják a saját szexuális fejlődésüket, aztán 35 évesen bepánikolva sírnak, hogy beütött a valóság.

Sajnálom, ezt a gödröt magadnak ástad, most neked kell kimászni belőle. Erre nincs gyógyír.