Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szakítás » A párommal szétköltözünk,...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

A párommal szétköltözünk, hogyan viseljem el hogy nekem kell albérletbe mennem?

Figyelt kérdés
A párommal szétköltözünk, és mivel neki megvan a saját kis lakása, nekem albérletbe kell mennem. Mielőtt összeköltöztünk, egyedül laktam egy kellemes gyönyörűen felújított egyszobás lakásban, ami jó volt, saját magam számára otthonossá tettem, az egyik ismerősömé is volt, azért sokkal olcsóbban adta ki nekem, plusz én voltam az első lakója. Most nincs pénzem csak egy szobára, és osztoznom kell két lakóval. Szerencsére egy felújított állapotban kiadó szobára sikerült rátalálnom, de mégis, úgy érzem tönkre vagyok lelkileg. Most idegenekkel együtt lakni lesz a legnehezebb feladat, főleg, hogy egyedül szeretnék lenni, és előtte meg is szoktam, hogy egyedül éltem. Viszont ami még jobban fáj, az az, hogy nagyon otthonossá lett a lakásunk, ízlésesen berendeztük a hosszú idők során, a sok emléket magába szívták a falak, a bútorok is az övék, és bár a szobában, amit bérelnék van egy ágy, szekrény meg egy íróasztal, lakták is előtte, de mégis olyan otthontalannak érzem. Megszoktam a párommal a környéket ahol laktunk, itt volt fodrászom, orvosom, meg a megszokott útvonal is a bevásárláshoz. Most a környék ahová költözöm egy kicsit üres, távoli, nincs a közelben bolt sem, csak pár megállóra. Pénzem sincs bebútorozni legalább úgy, hogy otthonosabb legyen, na meg felnőtt nő vagyok, lassan 24 éves, és úgy érzem hogy nem tudok így függetlenedni, ha "csak" egy pár nm-s szobában kell lennem. A lakás ahol laktam vele, tágas volt, vezettem a háztartást, vendégeket fogadtam. Elég lehangoló lesz ez így most. Ezzel együtt elveszett a motivációm is, kezdek depresszióba esni. Hiányzik a párom, de a környezetpszichológia azért sokat csinál. Mit tegyek, hogy jól érezzem magam az új helyen? persze lehet reménykedni abban, hogy megszokom, elfoglalni magam, de félek, hogy sose leszek már olyan aktív mint azelőtt, és nem fog tudni lekötni úgy semmi, mint korábban, hanem teljesen elnyel a depresszió.
2019. márc. 16. 13:48
1 2 3
 1/27 anonim ***** válasza:
87%
Képezd magad, keress jobb munkát, akkor majd kibérelhetsz egy jó lakást.
2019. márc. 16. 13:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/27 anonim ***** válasza:
23%
Miért költöztetek szét? Szakítottatok?
2019. márc. 16. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/27 A kérdező kommentje:

Hát nem olyan egyszerű azért, mert még egyetemista vagyok... meg ha elvégzem a szakot sem kapok annyi sok fizetést, sajnos.

Igen, szakítottunk

2019. márc. 16. 13:58
 4/27 anonim ***** válasza:
86%

Mindenbizonnyal csak ideiglenes állapotról van szó, ne félj, hogy egy szobában kell majd leélned az életed.


Én is hasonlóan éreztem, mikor anno kollégiumba költöztem közel 200km-re otthonról.

Eddig kertes házban éltem a szüleimmel, húgommal, akkor meg egy szobába kerültem egy másik idegen lánnyal meg még 3 másikkal osztoztam egy apró fürdőszobán meg az egész emelettel egy konyhán. Visszagondolva viszont jó volt, csak a kezdet ment nehezen.


Ahhoz, hogy otthonossá tedd, nem kellenek feltétlenül bútorok.

Nyilván be van bútorozva valamennyire, ágy, szekrény, asztal. Polcot meg lehet venni, az nem nagy tétel.

Én annak idején képeket ragasztottam a falra, meg apró szobadíszeket helyeztem el, valamint az ágy fölé falra ragasztható matricát. Meg persze áthoztam a könyveimet is. A mi szobánk tényleg pár m2, volt, kevesebb mint 10 négyzetméter a kisfolyóval, ahonnan a fürdőszoba nyílt meg a cipőspolc volt.


Mekkora a szoba négyzetméterekben? Mennyire van bebútorozva? Mekkorák az ablakok, mennyire világos?

Ez mind számít, ahhoz, mennyire lesz otthonos.

A lakótársaidat ismered már, beszéltetek?


Mit dolgozol most?

2019. márc. 16. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/27 A kérdező kommentje:
Nekünk eléggé elegáns volt, arc deco stílusban, szép bársony kanapé ikeából, igazán felnőttes volt, olyan álomotthon, amit ketten rendeztünk be. Biztosan nem szeretném, ha tinisen nézne ki, a matricák, meg mindenféle képekkel a falon.
2019. márc. 16. 14:05
 6/27 anonim ***** válasza:
100%

Nem tudhattam, milyen az ízlésed.

Nem mondtam, hogy így csináld, csak elmondtam, én hogy csináltam, ami az én ízlésemnek megfelel (nem volt tinis egyáltalán)

Bár tőlem távol áll minden, ami modern, most egy 1950-es évekbeli, és abban a stílusban házban élek.


Ha nem tudod megengedni magadnak most azt, amilyen a régi volt, akkor értelemszerűen nem olyan lesz, hanem másmilyen.

Az álomotthon meg mindenkinek más.

2019. márc. 16. 14:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/27 anonim ***** válasza:
*és abban a stílusban berendezett
2019. márc. 16. 14:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/27 A kérdező kommentje:
Igen. Csak most nagyon nehéz, hogy egy szobában hogyan fogom elviselni az "életet", félek, hogy bezártságot fogok érezni, plusz még a két idegen is.
2019. márc. 16. 14:12
 9/27 anonim ***** válasza:
38%
Menjel dolgozni azt akkor lesz penzed luxus alberletre, gondolom a palid penzen konnyu volt elegansan berendezkedni.
2019. márc. 16. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/27 anonim ***** válasza:
82%

Igen, az elején nyilván nehéz lesz.

Most én is egy több szobás házban élek, nyilván ennyi év után fura lenne, ha holnap egy néhány négyzetméteres szobában ébrednék.

De meg lehet szokni, idővel meg is lehet szeretni.


Mindegy, nem írok többet, minek.

2019. márc. 16. 14:15
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!