Szakítás után fél évvel se tudok nélküle lenni, hogy lépjek tovább?

Hmm....en is ezt mondtam. Sha tobbe szerelem, soha tobbe lanyok. Meleg is akartam lenni annyira utaltam a tobbi lanyt. Csak o jart a fejemben. Raszoktam a drogokra is, alkoholra. Stb.

De ket ev intenziv gyotrelem utan, jott egy lany aki erosebb erzelmeket adott mint o.

Sokat jartam pazichologushoz, hogy felejtsem. Nem nagyon segitett. Az uj lany, o semlegesitette bennem 190%-osan.

Szoval nyugi. Ez egy hosszu folyamat. 3 ev nem keves ido. Lehet jol tenned ha felkeresnel egy szakertot.

Még 1 év 2 hónap után is ő jár az eszembe

L

Furcsa lesz, amit irok de nekem anno egy kutya segitett. Orokbe fogadtam egy fekete nemetjuhasz jellegu kutyat. Ez a kutya ma mar 9 eves, 4 evesen fogadtam orokbe. Nem tudom elegszer meghalalni neki azt, hogy van! Annyira eszrevetlenul gyogyitott ki az exembol, hogy fel sem fogtam. Tudod, ha az embernek kutyaja van, az egyszeruen minden fugyelmet lekoti.

Egyebkent neki koszonhetem az uj baratnomet is.

Szoval, ha van lehetoseged kutyazni, ajanlom.

Velem 5,5 év után szakított a barátnőm(ő volt az első komoly kapcsolatom, az első nő az életemben ha úgy tetszik), és alig 2 hónapra rá már összejött egy másik csávóval. Ráadásul ezt úgy, hogy előtte való nap hagytam ott a munkámat, mert nagyon nagy volt a nyomás rajtam és már nem bírtam azt a stresszt meg hogy semmi szabadidőm nincs mellette. Ez teljesen padlóra küldött, pláne amikor megtudtam hogy már van más neki, én meg reménykedtem hogy újrakezdhetjük vagy lehet bármi. Depressziós lettem, folyamatosan ittam és az ágyból se volt néha erőm felkelni, fel is szedtem 15 kilot ezalatt a 3 hónap alatt. Gondolkoztam az öngyilkosságon is de valahogy sosem vitt rá a lélek. Most ott tartok hogy megpróbálom összegereblyézni magam a földről, szerencsére munkát már találtam tehát azzal is le fogom tudni kötni magam, próbálok a barátaimmal minél többet beszélni meg eljárni itthonról hogy eltereljem a gondolataimat, mert ha magam vagyok akkor mindig csak az pörög a fejemben hogy hogyan történhetett ez. De úgy érzem lassan képes leszek továbblépni, csak maga a folyamat lassú sajnos.

Szóval hogy a kérdésre is válaszoljak: ez csak idővel fog menni, és arra kell törekedned, hogy ha egyedül vagy, akkor se rajta kattogj, kösd le magad valamivel(olvasás, sorozat, játék esetleg ha gamer vagy), illetve legalábbis ezeket csinálom, eljárok úszni, már a lakástakarításra is rávettem magam, sorozatot nézek, sétáltatom a kutyát, bármi jöhet csak ne kelljen a szobámban ülnöm és rá gondolnom. És sajnos akárhogy mondják és akármennyire roszul esett nekem is hogy azt mondták hogy "majd az idő begyógyítja a sebeket", tényleg ez van.

De addig is ha akarsz beszélni valakivel, nekem írhatsz.

24/F