Felszínes lennék, hogy ezért akarok szakítani?

Úgy látom, nálad is befigyelt a hipergámia.

https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__tarsk..

Szerintem nem vagy felszínes emiatt.

Ideje lenne elfogadni, hogy az emberek változnak, és ha nem ugyanabba az irányba, akkor már nem fog működni a kapcsolat/nem fogjűk jól érezni magukat egymással.

Akkor is ugyanez lenne, ha ő is sportolna, de ő folyton a konditeremben lógna és tömegnövelőzne, te pedig tök más sportágat űznél és nem lenne hajlandó veled a konditermen kívül máshova menni.

Nem vagy felszínes, csak nem vagy szerelmes. És eddig önbizalom hiányból fakadóan nem is merted elhinni, hogy kaphatsz "jobbat". Így maradt a szamár is. Még ha csúnyán is hangzik, de nincs ebben semmi rossz.

Változtál, ép testben ép lélek, ahogy mondták volt a Görögök anno pár ezer éve. A lelked meggyógyult, látod most már azt is amit előtte nem akartál látni.

De alapvetően én azt gondolom, hogy egész egyszerűen csak nem vagy szerelmes.

Remélem, valami hozzád hasonló felszínes csávót fogsz ki...

Szánalmas vagy, egyébként.

#16, mi az, hogy nem így megy? De igen, pontosan így megy. A Kérdező megváltozott, a személyisége is, teljesen más életmódot képvisel. Míg a srác semmit sem változott, sőt, nem is hajlandó kicsit sem változtani a Kérdező kedvéért, hiszen még elmenni sem hajlandó vele sehova, ahol egy minimálisan mozogni kéne, pl nagy séta/kisebb túra (~5km az nem sok, pl Normafa). Kompromisszumot sem hajlandó kötni. Ellenben gondolom a Kérdező hajlandó esténként odabújni a párjához és a tv-t bámulni, nem az edzés és a csavargás a mindene. Ezek kvázi összeférhetetlen ellentétek, és értelemszerű, hogy ha MEGVÁLTOZOL, ÉS ÚJ ÉRTÉKRENDED LESZ, akkor szeretnéd, ha a párodnak is hasonló értékrendje lenne.

Itt nem azzal van a baj, hogy jajj lehetne jobb pasija, hanem arról, hogy a párja olyan életmódot folytat, amit ő nem tud elfogadni már - mert már ő nem ezt képviseli. Anno, mikor összejöttek még el tudta fogadni, hiszen ő is ezt képviselte, ezzel azonosult.

Ez kb olyan, mintha azt mondanád, hogy mivel én tegyük fel, a sátánizmusnak a híve vagyok, és a párom is a sátánizmus híve és együtt járunk véráldozatot bemutatni, akkor nekem vele kell maradnom, és ha hirtelen megtérek és hívő leszek, akkor nem szakíthatok és kereshetek egy szintén hívő embert, mert milyen felszínes vagyok, hogy megváltoztam és nem tudok már a sátánista párom értékrendjével és életmódjával azonosulni.

14 voltam.

Két különböző érdeklődésű ember megfér együtt, életmódbeli eltérést viszont nem lehet összepasszintani.

Egy sportoló megfér egy gamerrel, amíg ugyanakkor kelnek, ugyanakkor fekszenek, ugyanannyi időt szánnak a külön hobbijukra és valamit csinálnak együtt is, de ha máskor vannak ébren, az egyik többször annyi időt szán az új életvitelére, mint amennyit a másik a sajátjára, akkor nem fog menni.

Viszont itt nálatok a látásmódod a gond, lenézed a párod. Igazából magadat is lenézted régen és a párodat is, de amíg ugyanúgy alulértékelted magad, mint őt, ez nem zavart annyira.

Nem érsz többet attól, hogy fogytál és sportolsz, nem vagy jobb ember a párodnál ezért.

Készíts szépen egy leltárt, mert a fejedbe szállt a siker.

Ettől függetlenül ne legyél olyannal, akihez nem vonzódsz, régen sem vonzódtál.. már akkor sem kellett volna.

Ne azért dobd, mert jobbnak tartod magad, hanem azért, mert másra vágysz és ettől se jobb, se rosszabb nem vagy.