Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek a párommal?
19 éves lány vagyok.
Már 2 éve vagyunk együtt a párommal. De nekem kezd elmúlni a nagy szerelem. Úgy érzem sokszor, hogy én vagyok az anyja, olyan gyerekes, nem nevet velem, bunkón is beszél néha, de azt mondta ezt nem tudja kontrollálni...amit furának tartok, de mindegy.
Már szóba hoztam neki egyszer, hogy elmúlt a szerelem érzésem, akkor sírt nagyon. Érzem, hogy szeret, nagyon.. különben miért sírt volna annyira.
Most kezdem érezni, hogy még élni szeretnék, bulizni...
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Tudod a szerelem szinte minden esetben elmúlik 1-2 éven belül. Sőt, problémák is jelentkezhetnek egy idő után minden kapcsolatban és akkor sem annak kellene az első, legmegfelelőbb megoldásnak lennie, hogy gond adódott a kapcsolatban ezért el kell dobni és keresni kell egy újat ahol 1-2 évig megint minden csudijó.
Neked kell tudni, hogy akarod ezt tovább folytatni vagy sem. Látszólag te már lépni akarsz, de egyáltalán nem azért mert nem vagy szerelmes, hanem mert sablonos, unalmas lett és kell az új pénisz. Fiatal vagy még, tedd amit jónak látsz.
Az viszont elég valószínűtlen, hogy ez a srác lesz életed párja. Az majd úgyis 30-40 körül fog elérkezni amikor jobb esetben máshogy kezelik a párkapcsolati problémákat az emberek mint tiniként.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Szakíts, ő meg majd megnyugszik.
Ha mindenki együtt maradna a bőgőmasina kedvesével, igencsak szr világ lenne.
Természetes, hogy sír, mert szeret, de ez van, majd túllesz rajta(d).
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Itt válaszolok a privátodra, mert nem a saját fiókomból írok:
Én is sírtam szakításkor, utáltam is magam rendesen, egyrészt mert nem tudtam annyira szeretni, ahogy megérdemelte volna, másrészt pedig fájt látni, hogy ennyire megbántom azt, akit egykor a legboldogabbá tettem. Fájt olyan állapotban látni és az még jobban, hogy én okozom.
De vele lenni sem volt már jó, én is gondolkoztam már máson, mással milyen lehet stb. Húztam-húztam hetekig, de be kellett látnom, hogy ez a kapcsolat már többet elvesz, mint amit ad. A rózsaszín köd elmúlt, és nem illettünk össze annyira, hogy a szeretet ami maradt, összetartson. :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!