Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Okkal van bűntudatom? Nem tartottam ki mellette.
A párommal 3 évig voltunk együtt. A szüleivel élt, de nagyon gyerekként volt kezelve otthon (időre kellett hazajárnia, nem aludhatott velem stb), megígérte, hogy lépni fog, de sose mert, pedig mindkettőnknek van munkája tehát anyagilag meg tudtuk volna oldani, de mindig volt valami kifogás. Egyszer az, hogy az apja nem engedi el,utána mindig azzal jött, hogy mi lesz, ha elveszíti a munkahelyét, akkor, hogy fogjuk megoldani így elkezdett előre gyűjtögetni (mindkettőnknek volt már félretett pénze, de ő milliókat akart összegyűjteni, hogy ha mondjuk nem lesz munkája évekig akkor is meg tudjon élni). Igen, az ember elveszítheti a munkahelyét, de nem lehet állandóan ettől rettegni. Abban is egyetértek, hogy legyen félretett pénz,de szerintem nem kellene túlzásba esni. Emiatt 3 helyen dolgozott összesen mellette pedig tanult (egyetemen) tehát szabadidő az kb 0. Alig találkoztunk/beszéltünk. Szex is alig volt, volt, hogy fél évig semmi, tehát tényleg nagyon ritkán. Elegem lett, nem bírtam ezt tovább. Most mégis bűntudatom van, hogy nem tartottam ki mellette. Úgy érzem ő a jövőnkért dolgozott és önző módon mégis leléptem. Pedig tudom, hogy problémák vannak a fejében és bármennyi pénzünk lehetett volna lett volna kifogás, ez nem ezen múlt. De akkor meg az jön, hogy segítenem kellett volna neki, pedig én próbáltam, biztattam, türelmes voltam. Sok mindent megpróbáltam, tényleg nem tudtam többet tenni. Nagy szerelem volt, életemben először voltam (pontosabban vagyok is még) szerelmes és nagyon szépen indult, szeretett, ezt éreztem közben is mindezek ellenére. Okkal van bűntudatom vagy helyesen döntöttem? Oké ez így nem működött,de akkor se hagyjuk el azt akit szeretünk bármilyen nehéz is.
22 éves vagyok, ő 26. Ő a férfi
válasza:Ha a férfi szeret akkor nincs probléma. Hogyhogy ilyen ritkán van szex napont 3x igényelném ha nem többször. Nem vagyunk egyformák az is tény.
Megértelek, nem voltál melette boldog ezekszerint de ha szereted menj vissza hozzá csak akkor változtatnotok kéne pár dolgon. Megbeszélni kinek mi lenne jó.
válasza: válasza: válasza:nehogymár ezért legyen bűntudatod! jól léptél!
mi az h ennyi idősen és pátyolgatva van? menj már...
teljesen jól döntöttél, ez nem kapcsolat volt így, hanem csak olyan barátság. (fél évig nincs szex? mintha tesók lettetek volna vagy nem is tudom)
22 vagy, ez NAGYON nem a megalkuvások időszaka még! keress olyat aki Nőként kezel, független, van jövőképe stb.
válasza:Emiatt ne legyen bűntudatod!
Egyrészt abnormális és irreális,a hogy élt és viselkedett, másrészt meg tök mindegy, hogy mi mennyire reális vagy ésszerű, egy kapcsolat arról szól, hogy két ember kölcsönösen megtalálja egymásban azt, aki mellett a lehető legjobban érzi magát. Közgazdaságtani fogalmakkal élve: a lényeg, hogy a kereslet és a kínálat találkozzon. Na, nálatok ez abszolút nem volt meg. Te nem érezted jól magad mellette, ez a kapcsolat nem elégítette ki az igényeidet, akkor tetted volna rosszul, ha ennek ellenére folytatod, és tovább sínylődsz egy számodra nem kellemes kapcsolatban.
Ami pedig őt illeti...
Nem látok abban problémát, ha valaki nem akar 18 évesen a lehető legtávolabbra kerülni a szüleitől. Ezt csak a mostani generáció hajszolja ilyen nagy hévvel, hogy mihelyett lehet, le kell lépni. Régebben, illetve néhány helyen még most is sikeresen működik a "nagycsalád-modell". Meg aztán ameddig nem hátráltatják egymást, miért ne élhetnének egy fedél alatt?
Na de az, hogy 26 (!!!) évesen az apja nem engedi el????? Most komolyan, ez kb egy 12 évesnek a szintje. Most nem arról van szó, hallgassa meg az ember a szülei tanácsát, véleményét, de nehogy már 26 évesen az apja mondja meg, hogy mit és hogy csináljon. Biztos lehetsz benne, hogy ha összeházasodtatok volna, ott is az apja lett volna a nagyfőnök.
És igen, szép dolog a jövőre gondolni, de nem kéne a jelent kinyírni ezen meggondolásból. A jelenben éltek, és nem a távoli jövőben. Kicsit olyan ez, mint a sokszor említett fukar ember, aki nyugdíjas koráig önként nyomorog, mondván hogy szép nyugdíjas évei legyenek... aztán 70 évesen meg azon találja magát, hogy gyakorlatilag nem "élt".
Egyébként is, a kompetens és hatékony felkészülés a jövőre nem az, ha jól betárazunk mindenből (és most nem kell feltétlen olyan gazdasági eseményekre gondolni, min ami 1929-ben volt), hanem az, ha az ember képes bármikor feltalálni magát. Nem árt persze, ha van valami tartalék, de az nem megoldás, hogy 10 évet beáldozunk arra, hogy 3 évre bebiztosítsuk magunkat. Igen, az ember lehet, hogy munkanélküli lesz. Szélsőséges esetben akár egy pár mindkét tagja is azzá válhat. De ahhoz, hogy onnantól éveken át egyikük se találjon munkát, azért már elég nagy inkompetencia kell.
"3 helyen dolgozott összesen mellette pedig tanult"
Azért úgy finoman megkérdezem, vajon ezt meddig lehet bírni? Mert oké, hogy most dől a lé, de pont az ilyen munkamániások szoktak 30-as éveikre mocskosul kiégni, és sokszor az egészségük is rámegy.
Az a kapcsolat pedig, ahol nincs egymásra idő, az nem kapcsolat.
"Úgy érzem ő a jövőnkért dolgozott és önző módon mégis leléptem."
Némi Stockholm-szindróma azért befigyel részedről... de azért gondolj bele: nem pont az az önzőség, amikor valaki csak a saját elképzelései, céljai szerint él, és a párja igényeit figyelmen kívül hagyja? Még akkor is, ha ez a saját cél a vagyonfelhalmozás. A dugipénz nem fogja kielégíteni a nőt, már bocsánat...
"Oké ez így nem működött,de akkor se hagyjuk el azt akit szeretünk bármilyen nehéz is."
Ez így marhaság. Egyrészt ha ő is ennyire szeretett volna téged, mint ahogy te őt, akkor kicsit rád is figyelt volna, nem csak a munkára. Másrészt meg ami nem működik, azt nem szabad erőltetni. Te megpróbáltad megoldani a problémákat, de ő erre nem volt vevő. Akkor döntöttél volna rosszul, ha nem léped meg, amit meg kellett lépned.
Hidd el, majd ha részed lesz egy normális kapcsolatban, egy valódi férfivel, csak nevetni fogsz azon, hogy egy ilyen - bocsánat - töketlenre pazaroltad az idődet.
válasza:Mihez kezdenél egy nagyra nőtt kisgyerekkel?
Nekem volt ilyen osztálytársam, a 25 éves érettségi találkozóra is - főorvosként - csak úgy tudott eljönni, hogy azt hazudta az apjának, hogy ügyelnie kell.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!