Bűntudatom van, mert úgy érzem miattam mentünk szét, pedig szeretjük egymást, mit tegyek?

6 évet voltam együtt az exbarátommal, együtt is laktunk. De sokat veszekedtünk, marakodtunk, ő meg már flörtölt is más lányokkal, állandóan a facebookon lógott, így elveszett bennem a bizalom és mindig féltékenység gyötört. Együttlétek sem voltak már köztünk, mert azt mondta, hogy már nem képes hozzámnyúlni. Aztán úgy összevesztünk, hogy 2 napig nem szóltunk egymáshoz. Nem bírtam tovább, aztán megkérdeztem tőle, hogy most ki akar-e békülni vagy sem? És azt mondta, hogy inkább legyen vége, egyedül akar lenni. Nagyon dühös lettem és csak sírtam... Másnap reggel megkérdeztem tőle megint, hogy ez biztos-e és azt mondta, hogy ezt már megbeszéltük, hogy vége. Sírt ő is. Még utánavaló nap is megkérdeztem, és megint elutasított, próbáltam megfogni a kezét, de elment...

Nagyon nagy bűntudatom van, mert már máskor is volt, hogy így összevesztünk, de pár nap után "feloldódott" és minden rendben volt. Tudom, hogy nekem is megvannak a hibáim, már járok pszichológushoz is, hogy segítsen rajtam. De talán nem kellett volna rákérdeznem, hanem várnom, utána meg elmenni párterápiára (nyitott lett volna a dologra).

Mit tegyek? Felhívjam és megkérdezzem, hogy ha nem állítom válaszút elé, akkor még mindig együtt lennénk? Hisz a terápia biztosan segített volna... Nagyon szeretem még mindig és tudom, hogy ő is szeret még engem, de ez az érzés nem hagy nyugodni, hogy miattam történt ez az egész...