Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit akar most tőlünk? Miért jó neki ha feltépi a régi sebeket? Ennyire érzéketlen tuskó?
3 évig voltunk együtt.
Minden jól működött köztünk addig, amíg teherbe nem estem.
Eleinte ő is örült a babának. Terhesen is igyekeztem neki mindent megadni de valamiért eltávolodott tőlem.
4 hónapos(!!!) terhes voltam már, amikor felhozta, hogy nem lehetne-e elvetetni mégis.
Nagyon rosszul éreztem magam, hogy már nem akarja a gyereket.
Egyre nagyobb lett köztünk a távolság. Próbáltam vele beszélni de nem értem el semmit. Azt mondta paranoiás vagyok. Csak kicsit stresszes mostanában de nagyon szeret. Ne nyugtalankodjak.
Rá 1 hónapra megtudtam, hogy megcsalt. Egy világ dőlt össze bennem. Nem elég, hogy a gyereket se akarta de még galád módon meg is csalt.
Amikor kérdőre vontam még neki állt feljebb! Kijelentette, hogy neki "ez a gyerek nem kell".
Fogtam magam és hazaköltöztem édesanyámékhoz.
Időközben megszültem.
3 hónapos korában látta először a fiamat az apja. Akkor is véletlenül futottunk össze az utcán.
Megállított. Belenézett a babakocsiba. Percekig csak nézte a picit majd elsírta magát.
Meg akarta érinteni de nem engedtem neki.
Elmentem onnan.
Azóta is " zaklat", hogy engedjem hadd látogassa a gyereket, kezdjük újra. Sajnálja, hogy szemét volt. Bocsássak meg neki. Minden más lesz. Megváltozik.
Nem tudom mit tegyek. Szívem szerint elfelejteném és a gyereket se engedném a közelébe hiszen lemondott róla.
Hogy lehet valaki ennyire érzéketlen?
Azt hiszi, hogy kedvére játszadozhat mások érzéseivel. A poklot megjártam miatta. A legnehezebb időkben vert át és hagyott el.
Ezt nem tudom neki megbocsátani.
Először megkérdezném, hogy mit is akar?
Aztán utolsó soraidat így ahogy írtad a képébe vágnám, és megint megkérdezném mit akar!
Továbbá felhívnám rá a figyelmét, hogy a pici nem játékszer, úgyhogy vele nem játszhat csiki-csukit, mert összetöri az életét, még mielőtt esélye lenne a maga útját járni és azt te nem hagyod! Úgyhogy nagyon nagyon, nagyon gondolja át ezt a dolgot és számoljon el magával, majd neked a viselkedésével!
Nagyon sajnálom a történetet, de jogilag nem mondott le róla, nem is lehet ilyen formában.
A lathatas megilleti, téged pedig a gyerektartás.
Kapcsolatot ne kezdj vele.
1.
Igen. Ez lenne a legésszerűbb.
2. Teszek én magasról a gyerektartásra.
Nem kell tőle semmi. Eddig is megoldottam mindent egyedül(bocsánat anyukámék segítségével) ezután is menni fog.
1) Hülyeséget csinált, megbánta, újrakezdené. Adj neki egy esélyt. A gyerek sok mindent megváltoztat az emberben.
2) A gyermeknek joga van az apjához, az apának a gyermekhez. Még az apákat semmibe vevő magyar bíróság is megítél 2 hetente egy hétvége láthatást bármikor. De normális és igazi ANYA nem szakítja el a gyermekt az apától, hanem lehetővé teszi a rendszeres, normális, minden napos kapcsolattartást.
"De normális és igazi ANYA nem szakítja el a gyermekt az apától,"
Egy normális és igazi apa nem hagyja el a gyerekét és nem beszél úgy róla mintha játékról lenne szó.
Köszönöm a válaszokat. Beszélek vele. Megkérdezem tőle majd, hogy teljesen biztos-e benne, hogy szüksége van a gyerekre az életében vagy sem.
De nem fogom kitenni a picit az apja "hol volt hol nem volt" érzéseinek. Nem kell belőle lelkinyomorékot csinálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!