Hogy lehet feldolgozni, hogy életed szerelme 7 év után elhagy, és egyből teherbe esik, de a gyereknek nincs és nem is lesz nincs apja?

Voltam mar hasonlo helyzetben. Megkimellek a közhelyektöl, mert ezek akkor engem sem erdekeltek volna.

Elmondom, velem mi törtent azutan.

Boldogan elek a parommal, ujra merek almodni a közös jövöröl. Volt jegyesemmel azota is joban vagyunk, megha a baratsag kifejezese tulzas is, mert nem tul gyakran talalkozunk. Neha nehezen tudom eldönteni, hogy inkabb kedvelem vagy sajnalom. Az erzelmek elmulasaval (ami jo par evig tartott) kezdtem latni es felfogni azt is, hogy mennyire mashogy velekedig bizonyos dolgokrol, mennyire mashogy csinalja, mint ahogyan en elkepzeltem volna. Vegül öszinten halas vagyok a sorsnak, hogy ettöl megkimelt engem. Szinte biztosra veszem, hogy boldogtalan lennek abban a helyzetben, de loyalitasbol vegig csinalnam es erre aldoztam volna az eletemet.

Talan neked is elerkezik ez az idöpont es a felismeres, talan nem.

A legjobbakat kivanom.

Gratulálok a felpontozott, mélységes empátiával rendelkező válaszoknak... külső, totál érdektelen szemlélőként könnyű ilyeneket nyilatkozni egy képernyő mögül.

Nézd, Kérdező, ez a nő téged elhagyott, aminek biztos megvolt az oka, remélhetőleg a külön töltött hónapok során te is rájöttél, hogy mi nem működött kettőtök között. Amúgy elég furcsa, hogy évekig terveztek ilyen dolgokat, és csak úgy elhagy... vagy nagyon nem volt normális alapból, vagy elkattant nála valami, de hidd el, hosszú távon nélküle jobb így, ha képes volt ilyen múlttal otthagyni téged. Innentől a saját életét éli, saját döntésekkel. Nyilván nagyon rossz döntés volt, egy olyan alakkal kezdenie, de felnőtt nő. Remélhetőleg csak van családja, barátai, akik tudnak majd segíteni rajta, sajnos ez nem a te dolgod már hónapok óta. Akármennyire is fáj, neked is a saját életedre kell összpontosítanod, és arra, hogy ez a nő belement ilyenbe, annak ellenére, hogy ott voltál te. Ennek ki kell téged józanítania :/

13

Empátia, persze... egy ilyen selejt nőt nem szabad sajnálni.

Kedves Kérdező!

Megélheted tragédiaként a történteket, megérteném. Megélheted a sztorit nagy megszabadulásként is, ahogy javasolja a hozzászólók egy része, az is érthető lenne.

Az én javaslatom proaktívabb: mit tanultál az esetből a következő kapcsolatodra nézve? Hogy tudnád a személyiségfejlődésed érdekében a legtöbbet kihozni a fentiekből? Ha voltak hibáid, amik ide vezettek, hogy akarod kiküszöbölni azokat?

Nos?

Üdv Ԙ

13-as vagyok

Én nem a nőt sajnálom, hanem a kérdezőt, ti szerencsétlenek

Nem fogjátok fel, milyen sz.ar lehet ezt látni, ha valakihez ennyire kötődött. Nyilván a rossz emberhez, de ezen nem segít, ha lazán az arcába vágjátok, hogy mit sajnálja, mert sajnálja,ahogy érződik a kérdéséből. Szerintem (!) arra kell biztatni, hogy minél inkább határolódjon el a nő további sorsától, életétől, hiszen ez a nő 7 évet dobott el, biztos megvolt a maga dilis oka ennek.

Szóval jó lenne szinte új életet kezdened, lehetőleg minél messzebb ettől a nőtől. Rendes embernek tűnsz, többet és mást érdemelsz ennél.

Velem hasonló történt.

Volt egy hosszabb kapcsolatom, de sosem éreztem azt, hogy a srác lenne az igazi számomra. Néha eljátszottam a gondolattal, de mindig elhessegettem, nem akartam vele leélni az életem. Szerettem, de nem eléggé.

Majd szakítottunk(leginkább én), viszonylag hamar összejöttem valami sráccal, akit nem szerettem, és egyből össze is jött egy gyerek védekezés mellett. Franc se gondolt rá, hogy ez így fog alakulni. Nyilván a srác is lelépett, nem is hibáztatom nagyon.

Az ex viszont a terhességem idején próbált meggyőzni, hogy jöjjünk össze, neveljük közösen a gyereket. Hát mikor nemet mondtam, teljesen kiakadt, hogy hogy képzelem ezt, mikor ő lett volna olyan jófej, hogy gyerekkel is bevállal. A lehető legjobb döntés volt elutasítani. Eleve nehéz anyának lenni, de ugyanazt a semmilyen kapcsolatot is elviselni pokol lett volna.

Ennyire nem hajtott a kényszer.

Egyébként a gyerekem 1 éves koráig az összes ex megkeresett, hogy lakjunk együtt és neveljük együtt a gyerekem. Nem véletlen exek, nincs szükségem egy rossz kapcsolat problémaira.

Nem kell annyira félteni a csajt. Az első pár hónapban még otthon laktam a babával, hitelre vettem lakást, gyorsan költöztünk, 2 év alatt befejeztem az egyetemet bébiszitterrel(a rokonság nem gyerekbarát), rengeteget nyertem az ingatlanáremelkedésen és most költözünk kertes házba a gyerekkel, az életünk kifogástalan, csak a szerelem hiányzik. Jól döntöttem, hogy nem jöttem össze az exszel, nagyon kiegyensúlyozott és problémamentes az életünk.

Mondjuk azért elég érdekes amit itt a nőről írtok. Ugyanis nem látom hogy a kérdező azt írta volna, hogy a nő megcsalta őt valaha is. Szakított és ez ugye korrektebb mint a megcsalás.

Másfelől 7 évet töltöttek együtt, ha hét évig nem csalta meg, talán nem is olyan szörnyű személy.

A helyzet az hogy valamiért nem akart hozzá menni a kérdezőhöz, akit itt most sajnálunk, de fogalmunk sincs arról hogy milyen ember és hogy milyen volt a kapcsolat.

A lényeg hogy nem a gyerek születése után kattant be a lány (én ezt is értékelném) hanem szépen lelépett, ennek 6 hónapja már. Talán túl sok volt a tervezés, projektelés, talán tipikusan olyan férfi a kérdező aki nagyon rendes, de minden spontaneitást megöl aki mellett nem valamiért az a nő nem lehetett önmaga. Ezt mi nem tudjuk, mert csak egy oldalát ismerjük a történetnek.

Nyilván nem azt tervezte, hogy egy futó kapcsolatban terhes marad, de felelőtlen volt, ez most már az ő gondja. Számomra a mai világban az is furcsa, hogy nem az abortuszt választotta. Én magam abortusz ellenes vagyok, de ha egy nő elmenekül egy "jól működő kapcsolatból, 7 évet dob ki az ablakon és egy futó kalandból megtartja a babát akit hajlandó egyedül felnevelni és nem véteti el....talán nem volt az a kapcsolat olyan jól működő. Talán pokol volt. De tényleg. Ha olyan rosssz nő lenne, megcsalt volna, hamarabb lelépett volna, vagy gondolkodás nélkül elkapartatta volna a gyerket és jöhetne a következő pasi...

Szerintem ez a nő nem rossz nő. Nem tudom, mit miért tett, érdekelne az ő története is.

Kérdező, mindkettőtöket sajnállak, de tudod, minden történetnek van egy elmondatlan része is, ha a jövőben nem akarsz még egyszer így járni, gondold át hol hibáztál.