Ti szakítanátok vele? Négy és fél éve vagyunk együtt, nagyon szeretem, de. Többi lenn!

Elég régóta vagyunk együtt,már a kapcsolat elején tisztáztuk,hogy mik a terveink a közös jövőt illetően egymással,milyen a felfogásunk.Eleinte szeretett volna velem családot,gyereket,most meg..Munkát akarok váltani,mielőtt kikészülök teljesen,munkakeresés közben a napokban benyögte,hogy jobb sztornózni a gyerekkel kapcsolatos terveimet,mert nem szeretik a munkáltatók a kisgyerekes anyukákat. :( Szeretnék majd gyereket,s logikusan nem a nagyvilágba,a semmibe ész nélkül..De ez fájt,rájöttem,hogy neki aztán soha nem kell..Az évek meg telnek..Munkamániás,neki a munka a szerelme,s úgy érzem,én csak valahol vagyok a sorban.Meg is mondta nekem,hogy neki a munka az első.Pedig már úgy néz ki,mint aki egy éve nem aludt..Ha bármit meg akarok vele beszélni,akkor ingerült terelés,meg hogy nekem semmi nem jó..Akárhányszor ígér valamit,sosem tartja be,legyen bármiről szó.Ha viccesen megemlítem a dolgot,akkor megint az ingerült válasz;minden a szőnyeg alá van emiatt seperve,nem lehet semmit megbeszélni..Bántani sosem bánt,de sokszor rámcsapja a telefont,vagy "Nekem már megint ezt kell hallgatni"ha egyszer-kétszer kimondom,amit gondolok.. 27L