A volt párom "véletlenül" megcsókolt mikor a gyerekért mentünk. Vajon normális amit most érzek?

A történet az, hogy 8 évig voltunk együtt a volt párommal akivel már külön élünk úgy fél éve. Ő 32 éves én most lettem nemrég 28 és van egy lassan 3 éves gyerkőcünk, egy gyönyörű kislány aki mindkettőnk szeme fénye, különösen az apjáé, az elvehetetlen tőle, hogy egyszerűen a mindene a kislányunk. Apának is első osztályú, nem ezzel volt a gond. Miután megszületett a pici még 1 évig minden rendben volt azután kezdődtek a nagyobb viták, mások voltak az elképzeléseink a jövőre nézve és a baba sem volt betervezve, véletlenül alakult így de ezt már természetesen a legkevésbé sem bánom. Véletlenek is közrejátszottak abban, hogy úgy eltávolodtunk egymástól, mindketten szemét módon viselkedtünk és már nem is tudtunk megmaradni egy szobában szóval úgy gondoltam ennek nincs értelme, főleg azok fényében, hogy mennyire jó kapcsolatunk volt, gondoltam inkább itt fejezzük be. De az az igazság, hogy nekem akkor volt valaki más is a képbe aki "jókor" volt jó helyen ahhoz, hogy elbizonytalanítson. Ez lényegtelen is igazából, tavaly ősszel én elköltöztem tőle, az sem volt szép jelenet és meg is kaptam, hogy ha nem lenne a gyerek akkor soha többé nem látnánk egymást.

Ezután idővel megenyhültek a dolgok, már nem olyan mint eleinte és szoktunk beszélgetni is normálisan, érdeklődik mi újság velem és kedves szokott lenni, a szülinapomra is meglepett ajándékkal, virággal.

Pár napja történt, hogy sos felhívtam, hogy el tudna-e menni a gyerekért az oviba (szerencsére elég közel lakunk) mert nekem nagyon fontos munkaügyi problémám akadt és hiába hívtam nem vette fel, de küldtem neki sms-t arra sem reagált. Szóval még pont időbe végeztem és rohantam a gyerekért, ő közbe hívott. Szóval odaértem és láttam, hogy már nagyba ölelkeznek a kislánnyal, vigyorogtak mindketten mint a tejbetök én meg odamentem, hogy na sziasztok erre a volt párom rám nézett nagy meglepődve aztán a derekamnál fogva odahúzott magukhoz és megcsókolt. Én csak néztem rá nagy szemekkel, hogy ez most mi volt de ő is zavarba jött még el is vörösödött picit. Aztán csak nevettem rajta végülis mondom nem történt semmi, de az egész délutánt utána együtt töltöttük és nagyon furcsa volt. Úgy látom már nem haragszik rám, nem utál engem és ez a csók? Szerintem csak reflexből csinálta de azért akkor is érdekes. Inkább úgy láttam rajta, mintha várna valamit tőlem, hogy lépjek valamit és tett félre érthetőbb megjegyzéseket is. Én nem tudom ezt hova tenni és nem is tudom akarom-e mégegyszer megpróbálni mert akkorát csalódtam benne a múltkor. Bár tény, hogy én nem zártam még le ezt, vagyis nem tudtam de nem is akartam. Nem vagyok biztos az érzéseimben, hogy mit csináljak mert jelenleg nagyon hiányzik Ő maga (ma még sírnom is sikerült emiatt) és olyan jó lenne hármasban megint... De ezek után, hogy lehetne minden ugyan olyan? És mi a garancia rá, hogy nem kezdjük el megint? Én még nem igazán hallottam ilyenről az ismerősi körömből se családból, hogy két ember újra összejött volna. Ti tudtok ilyet? Szerintetek lehet még ebből valami? Neki sincs senkije és nekem sem.