Normális, hogy közös képeket tesz fel az új barátnő a gyerekünkről?

Ha lesz még akkor fb, vagy bármi hasonló, szeretném, hogy a gyerekem döntse el kíván-e ilyesmiben részt venni. Alapból nem kéne a gyerekről felrakni képet. De ez csak az én kettyóm.

30/f

Milyen gyakran vannak a gyerekekkel?

Mert pl én, ha lenne párom, a gyerekeit csak elfogadnám csendben, ilyen ömlengésre nem lennék képes hogy egy családnak tüntessem fel magam, mivel nem az enyémek.

De ha szinte naponta élünk együtt, úgy meg egy joidő múlva biztos az életem részeivé válnának.szoval ha én is hozom viszem őket, szinte már rendszeresen nevelem, akkor lehet más lenne

Én gyerek szemszögéből tudok írni. :)

Bár akkor még nem volt divat a közösségi oldal, így max az előhívott és ismerősöknek mutogatott képekről volt szó, de rengeteg kép készült rólam is az új nővel. Kicsi voltam még, mikor elváltak a szülők, így nekem ez volt a természetes. Anyám sokat dühöngött, hogy miért a nővel vagyok, miért nem apámmal, ha láthatás van stb stb. Nem voltam apám ellen nevelve, de ezekre azért emlékszem (pedig nyilván nem nekem mondták ezeket). Meg azt is, hogy gyorsan megtanultam, hogy mindent úgy meséljek el otthon, mintha csak apa lett volna a főszervező, hogy anyának ne legyen tőle rossz kedve...

Akkoriban gyorsan idomultam, de így felnőtt fejjel már tudom, milyen kegyetlen is volt ez az időszak - mindenkinek.

Egyébként nálunk hozzá tartozik, hogy apám új nője az első pillanattól családtagként kezelt. Soha nem próbált meg pótanyu lenni, és az ottani rokonságtól idősebb fejjel kiskamaszként sokat hallottam vissza, hogy nekem mennyire jó dolgom van, mert két családom van kétszer annyi szeretettel. Én sosem gondoltam bele így előtte, de mennyivel szebb gondolat, nem? :)

Nyilván nem mindegy, milyen nálatok a viszony, de ha apu komolyan gondolja az új barátnővel, akkor azért szerintem jó dolog, hogy próbálja magukat családként kezelni. Ettől még a gyermeked a tied marad, nem "veszi el" tőle - persze ezeket apuéknak is tudni kell a helyén kezelni, hogy ahogy nő a gyerek, megtanulja ezeket a finom különbségeket.

Hidd el, a gyerek sokkal érzékenyebb, mint gondolnád, és nagyon könnyen hibáztatja magát, ha azt érzi, rosszat tesz - pl. azzal, hogy jól érzi magát egy olyan nővel, akinek (szerinte) te nem örülsz.

A fészre töltögetés megint más dolog, ha mindennapos, akkor kicsit túlzás, de egy-egy képért szerintem kár kiakadni. Sajnos ez a modern közösségi élet átka, hogy minden felkerül oda.

Figyelj, a gyerek tölt időt az apjával és az apja bnőjével: melyiket szeretnéd? Hogy a gyerek utálja az apja bnőjét mert az utálatosan vsielkedik vele, koloncnak éli meg stb vagy hogy kedvelje?

Nem fogják tőled elvenni a gyereked, a te gyereked, aki tőled távol is szrető környezetben avgy.

Másrészt a másik odlalt is meg tudom érteni, neki se lehet könnyű, hogy ott van egy gyerek, nem törölheti ki apárja életéből, hát megpróbál vele kedves lenni megkedvelni stb... egy gyereknek nem rossz ha sokan szeretik és gondoskodnak róla...

Jó, most tekintsünk el attól, hogy én nem tartom jónak, hogy felnőtt szülők, emberek sortűzszerűen sz-rják magukból a gyerekes posztokat a lájkért meg elismerő, kedves kommentekért.

Ezen kívül meg most nyilván szereti a barátnő a gyereket, vagy jól elvan vele, vagy megszokta a jelenlétét. Ha nem bírná a gyereked, akkor nem posztolgatna róla képet. Lehet tényleg őszintén jól el van a gyerekkel és megszerette.

Igazából ha érteném, miért zavar, lehet hasznosabb válaszok jönnének, de mivel se gyerekem nincs, se a páromnak nincs gyereke, így nem nagyon tudok ezzel azonosulni, bocsánat. Szerintem nincs mögötte rossz szándék, ez a lényeg. Örülj neki, hogy nem utálja a gyereket.