Mihez kezdjek ebben a helyzetben?

Fél év az hosszú idő és ha te is és ő is kicsit többet éreztek akkor ott még van tűz ;) Ugyan ebben a cipőben vagyok hidd el, megértelek titeket :) Mondjuk nekem még csak 1hónap de én hiszek benne hogy helyrejön és tudom hogy nálam ő is akarja, csak vannak buktatók de együtt leszünk. Kívánom hogy ti is oldjátok meg :) Ne a múlton egyétek magatokat. Ja és ha pasi vagy akkor kűzdj a csajért ahogyan én is teszem :) Na szia :)

Én is így vagyok , csak sajna nálam egy oldalú (megbántottam, elég rendesen, szakított és azóta neki van pasija. Bár leírtam neki igy másfél év után, hogy mit érzek, állítólag megkönnyezte. De semmi nem mozdult meg benne, elhiszem, ott van a pasija. ) Csak nekem is jönnek elő az emlékek, főleg így hogy jön a tavasz. :/ Én már pszichológusnak is írtam levelet, hogy mit tegyek, ha nagyon megbántam hogy megbántottam. Azt írták, küzdjek érte. De ha beszélgetési szándéka jelét sem mutatja? Pedig bocsánatot kérnék tőle mindenért, az a minimum. De ha nem, én megpróbáltam. Bár csak én se lennék közömbös a számára. F

4. Igen, csak nekem ennyi idő kellett, mire felfogtam mi is történt. Azért nem akartam rögtön a szaktás után pár héttel elé állni, hogy az ő érzései is lenyugodjanak, egyenesbe jöjjenek. Hiba volt. Ezt utólag láttam be. Mindenki mondta h nagyon elcsesztem, és nem kellett volna ennyit várni. Egy biztos: ez örökké bennem lesz, elfelejteni sosem fogom. Egyébként eléggé magamba szálltam utána, fél évig tiszta depis voltam. A mai napig eszembe jut. De ha lesz rá alkalom még egyszer, hogy találkozzunk, biztos hogy bocsánatot kérek mindenért. Nem nyom semmit a latba, de talán egy kicsit felengednék. Tudom hogy mit lehet/szabad tenni egy kapcsolatban, ill. mit nem. De úgy érzem, azért nekem is jár(na) mostmár a boldogság, vagy nem érdemlem meg?. Szeretném majd azt az egyetlen lányt boldoggá tenni..

Azt a levelet kézzel írtam, papírra. Úgy személyesebb. De már mindegy.