Nem tudom elfogadni, h elhagyott, mikor minden olyan jó volt, és egyik naprl a másikra ment el más vkiért? Mit tegyek?

Biztos az az első gondolatotok, hogy nem is volt olyan jó, ha egyszer elhagyott.

Lehet, de számomra teljesen tökéletes volt, és nagy terveink voltak.

Nem csak nekem, sőt elsősorban neki, mindig beszélt a terveinkről, a jövőről.

Ő beszélt többet róla, nem én.

És egyik nap egyszer csak összepakolt és elment.

Hitegetett hetekig, vagyis nem teljes bizonoyssággal, csak azt mondogatta, hogy ideőre van szüksége, és nem tudja, hogy mit akar, most besokallt.

Azóta eltelt 3 hónap, és ő most más valakivel boldog.

Nem bírom feldolgozni, nem tudom elfogadni, hiszen ez a mi életünk, nem az ő életük.

Kőkeményen megdolgoztunk azért, hogy idővel nyugalomban és boldogságban éljünk, és eddig főleg a nehézségek voltak, mostantól jöttek volna ezek a nyugodtabb évek.

Most épp haverokkal van külföldön, amit a szememre vetett, hogy mi nem jártunk.

De ilyenre én is vágytam, és most ez is nagyon fáj, hogy ahogy engem elhagyott, egyből megy egy csomó ilyen helyre, de eddig is mehetett volna akár nélkülem, akár együtt. Mert ahogy elment, az új nőjével egyből elmentek ide-oda, ez is nagyon fáj.

Azt reméltem, ahogy telik az idő, könnyebb lesz, de ez még nehezebb lett.

Annyi a különbség, hogy már nem sírok egész álló nap, de attól még nem lett könnyebb.

Sőt, eleinte még élt a remény, ma már az sem, és sosem lesz többé senkim, ebben biztos vagyok. Ne írjátok azt, hogy mindenki ezt mondja, nekem egyszerűen olyanok a körülményeim, hogy biztosan nem kellenék soha senkinek, ez nem vicc, csak nem akarom most részletezni.

Most, hogy már a remény sincs, újra legszívesebben meghalnék, nem látom semminek az értelmét.

Tegnap voltam először pszichiáternél, az első szem gyógyszert tegnap vettem be, de nagyon durva volt, és hát ez a dolog nem is fog megoldódni a gyógyszerektől.

Annyira nehéz minden, hogy lehet ezt feldolgozni?

A párom hiányát, hogy másvalakivel boldog? Mellette az összes többit, amit leírni sem merek, mert korábban kiírtam az egészet, aztán később más irányból közelítettem meg, és volt, hogy töröltették a kérdésem, meg volt egy bunkó, aki kiírta, hogy szép történet...minden szava hazugság, mikor adom ki könyvben?