Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Elmondjam neki kéretlenül?
Majdnem 2 éves kapcsolatom volt...
Az eleje egész jól indult, de később elég sok probléma merült fel...
Az exem nagyon negatív volt, sokszor sajnáltatta magát, NEM együttérzést várt, hanem sajnálatot!
Én meg pont az ellenkezője, ahol ő problémát látott én megoldást, vagy még magát a problémát sem...
A lényeg, hogy kb 1 év után már véget akartam neki vetni, mert nem bírtam lelkileg a sok hisztit, bármivel próbálkoztam, kedveskedtem csak a hisztit és a leszólást kaptam...és hasonló módon kezdtem el én is reagálni, tehát szóban inkább leszóltam és nem kedveskedtem...
De más téren próbálkoztam, virág, filmezés...de minden után csak megkaptam, hogy ez volt a baj, az volt a baj...
Eléggé követelőző és pénz éhes lett szerintem és ezt szóvá is tettem, de sok változást nem tapasztaltam, csak kifogások jöttek...
Volt egy kis kettős mérce is..."egy nő mindig mindenre emlékszik" dumája meg volt, de 2x elfelejtette a névnapomat és a szülinapomat is :D én egyszer sem felejtettem el az övét...
Több téren volt probléma és idővel az elhidegülés csak fokozta ezeket...
Amíg benne voltam a kapcsolatban nem vettem észre, hogy milyen is ez az egész, milyen a lány akivel együtt vagyok...
Velem normálisan soha nem tudta megbeszélni a problémákat, mert bármikor is mondta, egyből hisztis nyávogós hangnemben amitől kb azonnal bezárkóztam a korábbi sérelmek miatt...normális hangnemben talán csak a szakítást mondta ki...
Mellette a legjobb barátomnak A-tól Z-ig minden problémát leírt...szóval ő mindent tudott, én meg csak a hisztit kaptam meg...
A vége az lett, hogy mentem volna az nap hozzá, felhívtam, hogy mi a helyzet vele, erre telefonon közölte, hogy inkább legyen vége "inkább soha ne menjek"...
Utána 1x találkoztam vele, amikor átadtuk egymásnak a cuccainkat...
Végül 1 sms-t küldtem miután rengeteg dologra rájöttem, hogy mégsem csak én vagyok a hibás...meg akartam tudni, milyen rossz tulajdonságaim voltak, miért is lett vége...
Leírta, de rájöttem ezeket az elhidegülés váltotta ki, a hisztije, a negatív hozzáállása...
Nem tudom, hogy leírjam e neki sms-ben, hogy én hogyan látom az egészet utólag...
Hátha a következő kapcsolatában hasznára válik...
Már nem érzek iránta semmit, főleg egy ilyen szakítás után...de szerintem ő is megérdemli a boldogságot és ezzel talán közelebb kerülne hozzá...
23F
Ja és még azt mellé tenném, hogy a telefonos szakítás után mindenhol tiltott, szóval csak sms-ben tudnám leírni neki, esélytelen, hogy máshol zaklassam, meg nem is akarok semmit, csak elmondani, hogy én hogyan látom utólag a dolgot...
23F
válasza:#2:
de ez vezetett a szakításhoz, talán a következő kapcsolatában számára is hasznos lenne...
nekem anno azt mondták, hogy 2 fajta nőtől óvjon meg az ég: a betegesen féltékenytől és a hisztistől...
hát most már megértem, hogy miért gond a hisztis nő, de szerintem ha akarna tudna változtatni...
de ha talál olyan partnert akinek ez nem gond, hogy ennyire negatív és hisztis és együtt tud vele érezni, tudja sajnálni, akkor boldog lehet...
de szerintem ez a szintű negativitás és degradálás nem egészséges :S
23F
válasza: válasza:Semmi értelme nincs. Szerintem ő is tudja, mi a baj vele, de van, aki csak akkor képes változni, ha párszor pofára esik... Nem kíváncsi sem rád, sem a véleményedre, ha így elmondanád, mit érzel, legfeljebb még jobban megutálna.
Ha vam egy kis esze, meg fogja tanulni, hogy hisztivel semmire sem megy, sőt. De még az sem kizárt, ha másnak el tudta mondani a problémáit, akkor valahogy a te személyiséged váltotta ki belőle ezt a viselkedést (félre ne érts, nem bántani akarlak, de mindenkinrk van egy valaki az életében, aki a legrosszabbat hozza ki az emberből, legyen ő a világ legrendesebb embere, akit mindenki más szeret).
Engedd el a saját érdekedben. Ő meg vagy tanult, vagy nem. Picit határolódj el, mert nem vagy még túl rajta... Biztos nem csak a sérelmeid akarod kiadni valakinek?
The last:
pár napig nagyon magam alatt voltam, de nem a szakítás fájt, hisz én is szakítani akartam, annak még örültem is, hogy megtette, meg nem nekem kellett...
maga a szakítás módja fájt, hogy majdnem 2 év után így lett vége, hogy ennyit érdemeltem...mondjuk a cuccok visszaadásánál még egy utolsót rúgott belém nem tudom szándékosan e, de számítottam rá...
tudta, hogy utálom a lányos szatyrokat, amikor lila szatyrokban hozta a cuccait, csak az út végén cipeltem, mert mondtam, neki jó párszor, hogy ha nem ilyen színűben hozza, akkor cipelem, de ez túl lányos nekem...na mind1...a végén lila milkás szatyorban adta a cuccaimat oda :D gondoltam, hogy ez lesz, ezért vittem táskát amiben elfértek a cuccaim :)
lelkileg már rég túl vagyok rajta szerencsére, egyáltalán nem hiányzik, nem akarok visszavágni, sőt beszélni sem szeretnék vele...csak talán hasznára válna ha tudná én hogyan látom, mi váltotta ki ezt az egészet...és talán változtatna is rajta a saját érdekében...
volt benne szerethető is azért...
23F
válasza: válasza:Hs egy picit is szeretett, akkor végiggondolta, és tudja, hogy mit rontott el. Ha az a típus, aki mindig mást hibáztat, akkor mondhatsz akármit, nem fog változni. Ténylrg magaddal törődj inkább, magadat fejleszd. Nem tartozol már felelősséggel érte. Kapott nem egy esélyt, de nem tudott élni vele. Ha majd egyszer kíváncsi lesz rád, akkor úgyis felkeres, akkor meg lehet beszélni.
Amúgy sosem értettem a férfiak viszolygását a női dolgoktól :D. Nem leszel kevésbé férfi, ha egy lila szatyrot hozol, vagy egy női táskát... Szerintem még szexi is, amikor egy férfi letojja, ha néhány idióta szerint ciki. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!