Hogy teszitek túl magatokat egy szakításon?

Az exet mindig eleresztem, sőt, kissé reálisan megnézem, hogy mi is történt.

Aztán, ha olyan van, ismerkedek, ha nem, nem. Nem vagyok se kapcsolat-, se puncifüggő. Ha szex kell, akkor megvannak a megfelelő fizetős lányok a dologra.

26/F

Ha egy kapcsolaton túl akarsz lenni, akkor elég időt kell hagyni magadnak arra, hogy feldolgozd. Könnyebb a dolgod akkor, ha te szakítottál, hiszen ha már eljutottál a felismerésig, hogy a kapcsolatodnak véget kell vetni, akkor a döntésednek valószínűleg ismered a pontos okát. Így nagyjából csak azon múlik le tudod-e teljesen zárni a dolgot, hogy el tudod-e fogadni a saját döntésedet és nincs benned kétely azt illetően.

Kicsit nehezebb a helyzet, ha veled szakítanak, mivel ha nem tudod az okát és/vagy nem tudod elfogadni az exed döntését, akkor nem tudod lezárni magadban a dolgot, és valószínűleg ha ilyenkor új kapcsolatba menekülsz, az sem lesz hosszú életű, mivel mindig a lezáratlan előző kapcsolathoz fogod hasonlítani az új párod és a közösen töltött időtök alatt történteket is, ami előbb vagy utóbb biztosan tönkre fogja tenni az új kapcsolatodat is, hiszen a régit helyetted senki nem zárhatja le. Ha nem tudjátok megbeszélni az exedel a dolgot és tudod elfogadni a döntését, akkor sokat segíthet az is, ha eljársz a barátokkal szórakozni, de kerülöd azokat a helyeket, helyzeteket amik az előző kapcsolatodhoz kötnek. A lényeg, hogy ne azzal foglalkozz, hogy a nap minden pillanatában azon töprengsz mi történt. Minél kevesebbet legyél a gondolataiddal egyedül, és ha beszélgetsz is róla a barátaiddal, ne ez legyen a fő téma. A lényeg az, hogy azt értsd meg, hogy ha egy kapcsolatnak vége, akkor vége, igazából teljesen mindegy miért, bár ha rájössz, hogy te mit hibáztál el, akkor esélyesebb, hogy legközelebb nem követed el ugyanazt a hibát, de visszafele nézni teljesen felesleges, mivel minden kapcsolat és minden ember más, az újjal nem fogod tudni kijavítani a régi kapcsolatod, se feledtetni, mert az egy teljesen más történet lesz. Tiszta lappal kell kezdened az újat, tanulva az előzőben elkövetett hibáidból, de nem hasonlítgatva az újat a régihez.

Ez nagyban függ a volt kapcsolat mélységétől. Én rengetegszer szakítottam, és általában nem is viselt meg különösképpen, hisz azért történt a szakítás, mert valami nem klappolt. Életem egyik nagy szerelme viszont, aki fél év után szakított velem, iszonyatosan megviselt. Ha hinnék istenben, vagy a sorsban, azt mondhatnám, hogy kamatostul kaptam vissza az addig másoknak okozott bánatot. Tönkre mentem akkor anyagilag, egészségileg, családilag. S noha évtizedek óta boldog házasságban élek, még mindig nyögöm azt a szakítást.

Úgy van egyébként, ahogy előttem írták. Időt kell hagyni, meg kell élni a bánatot.