Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítottam a barátommal, hogy felejtsem el? (lent, hosszú)
Lassan fél éve szakítottam a barátommal, mert gyakran zsarolt lelkileg (öngyilkossággal), több fajta pszichés betegsége van, ami gyógyítható lenne, de ő ehelyett kábítószerhez nyúlt (gyenge személyiség). De én mindennek ellenére nagyon szerettem őt, ő az első kapcsolatom, az első szerelmem, ráadásul már a kapcsolatunk előtt is barátok voltunk (egyébként 15 hónapot jártunk voltunk együtt). A kapcsolatunk alatt 2 x2 hónap pszichiátria kezelését asszisztáltam végig. Aztán idén januárban elszakadt a cérna, nem bírtam tovább és végleg szakítottam. Ezek után még több öngyilkos fenyegetést kaptam (nem csak interneten, sajnos a városban folyamatosan egymásba botlottunk hétvégente). Aztán ott csúcsosodott ki a dolog, hogy tudomásom szerint felment a fővárosba és mértéktelen mennyiségben kábítószert fogyasztott és bulizott. Ezután a hétvége után engem halálosan megfenyegetett, amiért én fel akartam jelenteni (voltam is bent rendőrségen, ügyvéddel is beszéltem), de nem vitt rá a lélek. Mint később kiderült hamarosan bekerült a pszichiátriára, ahol 2 hónapot töltött. Most már nem írogat, helyre pakolták gondolom bent.
Nos az lenne az én kérdésem végülis, hogy miért nem tudom ennyi mocsokság után elengedni?? Meg kellene bocsájtanom neki? Az utóbbi hónapokban egy megkeresésére sem reagáltam és mióta nem ír mégis hiányzik. Hogy tudnám elfelejteni? (dióhéjban ennyi)
Szerintem azért nem tudtad elfelejteni mert így ért véget a kapcsolatotok, nem tudtad teljesen lezárni a múltat magadban. Kb. még ott lebeg a fejed fölött.
Ha úgy érzed beszélj vele, ez segíteni fog. Elmondod neki mi miért történt, és majd tiszta lappal tudsz tovább lépni és nem lesz tüske benned.
Az első szerelmet meg úgy isten igazából nem felejti el az ember.
Az én volt, első szerelmemmel is elég viharos volt a szakításunk. Számomra maga a pokol volt az utolsó időszak, senkinek nem kívánom. De utána átbeszéltünk mi miért történt. Hiába szerettük még egymást, de tudtuk ez nem működik és az, hogy kibeszéltük magunkból sokat segített, meg könnyebűltünk.
Jézusom, remélem, van valaki mindig a közeledben, hogy letörje az ujjaidat, vagy arcon csapjon, ha visszamernél írni ennek a közveszélyes baromnak.
Fel nem foghatom, mi hiányzik belőle. Undorítóak az ilyen gyenge, függő emberek. Le van ez zárva, hadd, hagy ölje meg magát az egyik ilyen "mértéktelen vásárolgatás" alkalmával. Az ilyenekért nem kár. A te életed meg tisztább lesz végre.
7-es én is úgy érzem, hogy ez az egész a fejem fölött lebeg, mert nem természetes véget ért a dolog, de nem szeretném őt sem összezavarni azzal, hogy írok neki, mert sajnos ismerem milyen..
8-as hát csak ilyen emberek vannak körülöttem, nem is tudok erről igazán beszélni senkivel. Csak nem tudok attól elvonatkoztatni, hogy nem egészen ő tehet erről az egészről, mert tényleg baja van (ez persze nem kifogás semmire.)
Azt hiszem erősebben kellene próbálkozni magamban túllépni ezen az egészen. :(
Ha szakítani akarsz végleg, a feléje érzett empátia az első, amit ki kell zárnod.
Eszedbe ne jusson kibékulni vele, örülj, hogy valószínűleg egy életre megszabadultál tőle
Első szerelem, nehéz elengedni,ezen mindenki átesik.
Relax:)
Tedd magad rendbe lelkileg, fogsz találni szerintem idővel egy normális srácot :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!