Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit javasoltok abban az esetben, ha én már szakítani akarok (5 év után), de tudom, hogy a párom rettenetesen ki fog készülni ettől?
Voltam ilyen helyzetben. Éveken keresztül mondogattam, hogy változtatni kell a kapcsolatunkon, különben szakítás lesz a vége. Az exem azt hitte, csak mondom, úgysem lépem meg.
Amikor végül tényleg szakítottam, akkor jöttek a nagyjelenetek, hogy ő nem hitte, hogy én erre képes vagyok, depressziós, nem tud aludni, lehetnék rá tekintettel, stb. stb. stb.
Bennem ez még inkább megerősítette, hogy jól döntöttem, mert szembesítettem vele, hogy amikor én kértem (éveken keresztül), hogy legyen rám tekintettel, akkor nem érdekelte, de amikor én voltam tekintettel önmagamra, akkor nehezményezte. És még ekkor sem jutott eszébe, hogy esetleg tenni kéne valamit a kapcsolatért: még ekkor is tőlem várta el, egyoldalúan, hogy én pátyolgassam az ő lelkét.
Én megkeményítettem magam, nem voltak rám hatással a panaszkodásai, és csodák csodája, néhány hónap múlva már új párkapcsolata volt.
Azóta rájöttem, hogy erősen kapcsolatfüggő: neki teljesen mindegy, hogy ki ápolgatja a lelkét, csak legyen valaki, csak addig ragaszkodik görcsösen, amíg nincs más.
Nézd az becsülendő, hogy nem vagy lelketlen, de szakításkor vkinek lépni kell. Természetszerűleg az egyik fél mindig jobban szenved, de számításból, sajnálatból nem szabad vkivel együtt maradni. Úgy nem tudsz élni, hogy mkinek jó legyen, mert akkor neked nem lesz jó. Fájdalmat okozni jobb esetben senki nem szeret, de ugyanakkor meg a pokolba vezető út is a legjobb szándékkal van kikövezve.
Élj, mert csak egyszer teheted, azt sem a végtelenségig.
Jobb esetben van itt, a földön 80 évünk. Nem mindegy, hogy töltjük el akárcsak a részeit is.
13-as: igen, egyszer ugyanezt csinálta velem is, amikor tavaly 2 hónapra elköltöztem. (aztán visszaköltöztem én hülye, akkor engedtem ennek a siránkozásnak, és megint bemeséltem magamnak, hogy ez így van jól..mármint, hogy együtt..). Ő minden csatornán keres ilyenkor, email, facebook, telefon, jó tudom ezekről mind le lehet tiltani. Meg számot is lehet cserélni, meg minden.
Költőnő: igen, ez a gondolat az, ami valószínűleg cselekvéshez fog engem vezetni.
Magam számára a legrosszabb a döntésképtelenség, kárba veszett energia, és érthetetlen számomra, hogy félhetek ennyire, sosem voltam ilyen beszari egy egy döntésnél, ha csak magamról lenne szó, nem is haboznék. Az a fura amikor a magad érdekében be kell hunynod a szemed amikor tudod hogy a másik ember szenved. Dehát inkább szenvedjen egyszer élesen, mint élete végéig, tompán. (mint az első válaszadónak a ragtapaszos hasonlata) Érdekes dolgok ezek.
5 év alatt elfáradtatok mindketten a kapcsolatba, és ez nem egészséges kapcsolat a leírásod alapján. Jobb,ha szakítasz a magad és az ő érdekében is! De főleg a saját érdekedben.
Ha jobban belegondolunk,szánalomból-sajnálatból együtt lenni valakivel borzasztó! Ezt biztosan a párod is tudja és érzi.
Lépj minél előbb,ne halogasd.Sok sikert kívánok és erőt.
Azért egyvalamit célszerű tisztázni: a másik azért szenved, mert tudja, hogy így hat rád.
Egy érzelmileg érett ember nem fogja a másik félre zúdítani a fájdalmát, hanem szépen lerendezi magában, ez az ember viszont téged tesz felelőssé a szenvedéséért, és mindent elkövet, hogy tudj róla, hogy ő nagyon rosszul érzi magát. Valószínűleg kicsit el is túlozza, még ha nem is tudatosan. Az egésznek az a célja, hogy befolyásoljon, és te hagyod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!