Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szakítás » Mit javasoltok abban az...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit javasoltok abban az esetben, ha én már szakítani akarok (5 év után), de tudom, hogy a párom rettenetesen ki fog készülni ettől?

Figyelt kérdés
Ismerem őt nagyon jól, tudom, hogy teljesen ki fog készülni, nagyon kötődik hozzám, bár ez neki sem jó, csak nem ismeri fel. Én már tudom, hogy mindenki jobban jár, ha szakítunk, mert megkeserítjük egymás életét. Természetesen én is kötődöm hozzá, nagyon nehéz döntés, együtt is élünk a kezdetektől fogva, de MUSZÁJ, mert olyan ellentétek vannak közöttünk, hogy csak kikészülünk mindketten. Én fel tudom fogni azt, hogy egy ilyen helyzetben szakítani kell, nem csak hullámvölgy, hanem biztos, hogy szakítani kell, már egy csomó időt és energiát fordítottam rá, hogy rendbe jöjjön a kapcsolat, de nem fog és ezt Ő nem fogja fel, ragaszkodik tiszta erőből hozzám. Nem szeretném ha kikészülne teljesen, szeretem emberileg, nagyon is, és megszakad a szívem, ha arra gondolok, hogy szomorú lesz. Ezért vagyok még vele, gyakorlatilag... Mit tanácsoltok? (ja...már beszéltem vele sokszor erről, mondtam már neki ezerszer, hogy szakítani fogok, de nem veszi komolyan, azt hiszi ez csak valami sértődés-féle tőlem)
2016. febr. 22. 09:33
1 2 3
 1/21 anonim ***** válasza:
100%

Nem tudsz mást tenni, szakíts. Már beszéltél vele erről, elmondtad párszor..majd most komolyan veszi.

Ha ennyire nem ismeri fel a helyzetet, többszöri megbeszélésre sem, úgy a szakítás nem lesz jobb 2 hét múlva sem, és 2 év múlva sem.


Le kell tépni a sebtapaszt, ennyit tudok mondani.

2016. febr. 22. 09:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/21 A kérdező kommentje:
És az ér, hogy én szakítok, lelépek, és ő meg kezelje a lelki világát egyedül? Egyébként valószínűleg igen, ez így működik. Csak valahogy nem tudom elképzelni,hogy otthagyom, ez olyan lelketlen viselkedés. Egyébként biztos, hogy igazad van, tudom.
2016. febr. 22. 09:51
 3/21 anonim ***** válasza:
90%

Minél jobban halogatod, annál rosszabb. Szánalomból együtt maradni valakivel meg egy értelmezhetetlen dolog lenne.

Négy éves kapcsolatom végén, amikor szintén úgy éreztem, hogy mindent megpróbáltam, hogy javítsak a kapcsolatunkon (egyedül), nekem is voltak hasonló félelmeim. Tartottam attól, hogy ha elhagyom, akkor majd kikészül, lecsúszik, mert hajlamos volt az önpusztító életmódra a volt barátom. De léptem és nem bántam meg. Ő is túlélte és én is.

2016. febr. 22. 09:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/21 A kérdező kommentje:
Igen, az én párom is hajlamos az önpusztító életmódra, illetve attól tartok, hogy tejesen el fogja magát hanyagolni. De biztató a történeted, hogy végül volt bátorságod meglépni ezt a dolgot. És túléltétek. És ő hogy reagált mikor elmentél?
2016. febr. 22. 09:59
 5/21 anonim ***** válasza:
100%

Igen. Szakítasz, lelépsz és majd ő kezeli a saját lelki világát.


Ha szakítasz, de továbbra is pátyolgatod, akkor az pont olyan lesz, mint a mostani helyzet. Nem hiszi el, meg hát végül is együtt vagytok, hiszen ott vagy mellette és ápolgatod a lelkét.

Szóval szakítasz és lelépsz. Hidd el, neked se lesz könnyű. Ezzel nyilván tisztában vagy, de azért kimondani egy kapcsolat végét egyik félnek sem egyszerű ennyi idő után. Te is meg fogod szenvedni, és neked se lesz jó, ha ő melletted van. Neked épp ugyanúgy szükséged lesz az elhatárolódásra még ha ezt most nem is érzed.


És nem lelketlen dolog, látszik a leírásból, hogy nem vagy egy szemét alak, kímélni próbálod őt, de ez sehogy sem lesz kíméletes. Egy szakítás hosszú idő után ilyen.

Nem leszel se szemét, se mocsok, egyszerűen csak már nem érzed jól magad a kapcsolatban. Ez épp elég indok lehet egy szakításhoz, amiért nem kell megkövezni téged. Az már csak egy plusz, hogy tudod, neki sem tesz jót, csak nem akarja belátni.


#1

2016. febr. 22. 10:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/21 anonim ***** válasza:
100%
Nem lepődött meg egyáltalán, tudta, hogy ez egyszer bekövetkezik, csak ő is halogatta magában a dolgot. Jobban reagált, mint gondoltam, még segített is elvinni a cuccaimat. Persze szenvedtünk mind a ketten, de nem csúszott le.
2016. febr. 22. 10:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/21 anonim ***** válasza:

Először is vállald fel a döntésedet, nem kell miatta szégyenkezned,és nem kell semmit sem jóvá tenned!!!!

Őszinte legyél a végtelenségig, mond el az érveidet, és búcsúzz el a partneredtől. Nem kell a szakítás szót használnod, de értessed meg vele, hogy el kell engednetek egymást, törődjön bele, hogy a kapcsolatotok véget ért és többet nem látjátok egymást.

Tudatában kell lenned annak is, hogy ezzel azt is bevállalod, hogy a közös barátoknak annyi, aki felmond egy kapcsolatot az a baráti körnek és hátat fordít, ha otthagyod a párod akkor nem járhatsz vissza az új pasiddal mert egy életre meg fognak utálni!!!!

38F

2016. febr. 22. 10:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/21 A kérdező kommentje:
1#-es köszönöm, jól esik a megerősítés. Nem is hinnéd, hogy mennyire. Én is úgy látom, hogy nekem is nehéz, különben már léptem volna. Nekem is nehéz elengedni, hiszen az élettársam, akármilyen rossz végül is a kapcsolat. Mindent együtt csinálunk, mint egy 40 éve együtt lévő házaspár, ez nehezíti meg nagyon a dolgot. De az én részemről menne, mert megszoktam már, hogy az élet nehéz, sokszor. Én magamat ezért nem féltem,erősebb vagyok nála, pedig én 26 vagyok ő meg 41, de ez úgy tűnik semmit sem jelent.
2016. febr. 22. 10:17
 9/21 A kérdező kommentje:
7-es! Köszönöm a válaszod, ez is segít. Nem nagyon vannak közös barátaink, szerencsére. Sőt, már barátaink se nagyon vannak, annyira össze voltunk nőve, hogy még a barátokat is kizártuk (jó, nem beteges szinten, csak mondjuk úgy: eléggé). Jó, hogy ezeket írjátok, hogy nem kell magyarázkodnom neki..én is így gondolom, csak megvalósításhoz kell a megerősítés, fene tudja miért, de kell. Végtelenségig nem csinálhatom ezt a bizonytalan , kettős állapotot.
2016. febr. 22. 10:22
 10/21 anonim ***** válasza:
100%
Figyelj, érthető, hogy nem akarod szétszedni, meg hogy szeretnéd, ha jól lenne. De nem lesz úgysem. Szarul lesz. Leírás alapján ez az ember még nem tanulta meg kezelni az ilyen helyzeteket, a szakítást, veszteséget stb. Pedig egyszer mindenkinek meg kell, tetszik nem tetszik. Nem tudsz vele mit tenni, viszont a legtöbb ember miután belemegy az önpusztításba, meg hülyeségekbe, lenyugszik, megérti, hogy van ilyen, és utána szerintem teljesebb ember lesz tőle.
2016. febr. 22. 10:22
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!