Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Abból szerzek elégtételt, ha tudom, hogy jobb életem van, mint az exemnek. Normális?
2 éve mentünk szét, a kapcsolat alatt mind ő, mind a családja butának, és semmit érőnek állított be.
Nem értékelték a diplomámat, azt hitték azért csináltam meg, hogy többet érjek, mint ők (már azelőtt fősulira jártam, mielőtt összejöttünk, őket jobban bántotta a diplomám, mint amennyire én büszke voltam rá). Irigyelték a kocsimat, folyton szidtak amiatt is, hogy minek vettem, rosszat vettem. Megjegyzem exem motort vett, folyamatosan szervízben van, a kocsim a kötelezőkön kívül (olajcsere, műszaki, gumicsere) nem volt szerelőnél.
Annyit gyötörtek, hogy a végén már magamat alacsonyítottam le, annyira meg akartam felelni, és bebizonyítani, hogy nem vagyok rossz. 2 évvel ezelőtt sikerült kiszakadno, kb fél éve sikerült regenerálódnom. Azt vettem észre, hogy karrierista lettem, büszke vagyok a teljesítményemre, és még többet akarok.
Emellett viszont mérem magam az exemhez. Néha beszélünk, én nem tartok vele haragot, neki valami baja van jelenleg, de nem izgat. Ő folyamatosan jobb akart lenni, mint én, most én is jobb akarok lenni, mint ő. Örömmel tölt el, ha az orra alá dörgölhetem az elért eredményeim, és tudom, hogy őt eszi a fene belül, mert előrébb járok, mint ő.
Tudom, ez nagyon gonosz dolog, de anno csak úgy tudtam elfelejteni, ha a hibáira koncentráltam. Muszáj éreznem, hogy jobb vagyok, sikeresebb és boldogabb mint ő, különben a múlt felőröl annyit szenvedtem.
Ez mással is van így?
Én meg akartam beszélni az exemmel, az utolsó 1 évben mással sem próbálkoztam, csak megértetni vele az érzéseim, hogy mivel tiport belém. De nem, én voltam a hisztis, a rinyálós, az untoleráns és az, aki nem érti meg őt.
Párom megért, és támogat. Voltam szakembernél, semmit sem ért, ahol most vagyok, oda a saját erőmmel jutottam el. Ahhoz képest, amilyen állapotban ott hagyott az ex, nagyon sokat javultam nagyon gyorsan (a többi hasonló betegségekben szenvedőkhöz képest)... szóval nem megyek szakemberhez, az idő majd talán segít. Ha nem, akkor egyszer talán lesz alkalmam beolvasni nekik.
Betegnek tűnsz...
"Voltam szakembernél" ... "nem megyek szakemberhez"
Egyedülálló férfiként társkereső üzemmódban sok hasonló
hölggyel találkoztam. Szidják az exüket, menyüket, sorsukat.
Mindenki looser csak ő a helikopter.
Láttam néhány szakítást ismerősi körben. Ezekközül 2 volt ahol
a nő könnyedén megállt a lábán. Többségük próbált új
gazdatestet keresni. Egynek sem sikerült.
Nem vagyok goa'uld, nem keresek gazdatestet. De azért köszi :D Azt csinálod, mint az exem, kiragadsz pár szót, és azokkal próbálsz érvelni :D
A teljes válaszom így hangzott: voltam már szakembernél, de semmit sem használt, így többször nem megyek. Magamtól álltam talpra a betegségeimből, amit ő okozott.
Én egy szóval nem mondtam, hogy ő looser, csak annyit, hogy én többet értem el, mint ő. De nem azért, mert ő looser. Sem azért, mert én okosabb vagyok, mert szerintem ő se hülye gyerek. Szimplán csak jobban törekszem a karrierre, mint ő, én nem vagyok sokat az állóvízben egy ideje.
Megértem miért vagy egyedülálló :D Ezzel a felfogással...
Emesi...
Nem is azt mondanám, hogy forszíroznám... inkább... azt akarom, hogy ismerjék el, hogy félreismertek, és ők is hibásak abban, hogy tönkrement a kapcsolat. De ez nem fog megtörténni, így féltékennyé akarom tenni őket. Nem zaklatom az exem, 5 esetből 4x ő keres, nem én. Én csak megkérdezem hogy mizu :) Aztán ő is, és érződik, hogy nem tetszik neki.
Mostmár nem bánt és nem aláz meg... de megtette... alkoholizmusba menekültem, és többször kíséreltem meg öngyilkosságot. Ezek azok, amikből önállóan lábaltam ki, és ez az, amiben szakember nem tudott segíteni. Szóval nem, mostmár nem bánt, nem is zaklatjuk egymást, de a múlt megalázásain nem tudok túllépni.
Ez gyerekes. Felnőtt embernél egyáltalán nem egészséges. Ráadásul veszélyes is.
Mert tudod, az élet olyan, hogy könnyen fordul a kocka, egyszer fent, egyszer lent. Bármikor közbejöhet neked valami nagyon rossz az életben, vagy neki valami jó és ő kerül jobb helyzetbe.
Akkor mi lesz veled?
Az én exem is hozzád hasonlóan gondolkozott, amikor valami jó történt velem, elkeseredett, amikor valami rossz, akkor jött a nagy káröröm.
Szerencsére én meg tudtam szakítani vele minden kapcsolatot, nem lakunk túl közel egymáshoz már így nem is találkozunk.
Így egyrészt megszabadultam egy érzelmi piócától, másrészt esélyt adtam neki, hogy elfelejtsen és a saját életére tudjon koncentrálni.
Az exednek is ezt kellene tennie, mindkettőtök érdekében, mert te nem leszel képes rá: érzelmileg belőle táplálkozol, még ha talán ezt most észre sem veszed.
Utolsó:
Ez nem igaz. Érzelmileg a saját sikereimből táplálkozom, a saját céljaimból. A káröröm inkább nála él, ő hangsúlyozta mindig, hogy úgyis belebukom, persze nagyon jól tálalva.
Én nem örülök, ha valami baj éri, ha segítséget kér segítek. De ha arról számol be, hogy a motorja már megint lerobbant, akkor magamban megjegyzem, hogy az én kocsimra mondta, hogy rossz vétel, és sz.r autó, miközben alig volt baja, az ő motorja meg megint rossz. Ez nem örömmel, csak elégtétellel tölt el, amolyan visszaigazolásként.
De ha ebből nyerném az örömöm, elég szegényes lenne az örömteli napjaim száma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!