Hogy tudtátok magatokat túltenni az első nagy szerelmeteken?

Nem fogsz rosszabbakat kifogni, ha jobbat próbálsz keresni, gondolkozz el, miért ment tönkre ez a kapcsolat aztán olyat keress, akivel úgy gondolod, nem fog ugyanez történni.

Szia. Eleinte nehezebb volt. Szakítás után inkább. Sok emlék és a megszokás miatt. De aztán elkezdtem beszélgetni lányokkal is és rájöttem hogy vannak még a világon kedves szeretnivaló lányok rajta kívül is. Elfelejteni nem igazán lehet, idővel az emlékek megkopnak de a jóra és a nagyon rosszra emlékezni fogsz. Nekem volt olyan barátnőm aki hasonló helyzetben volt mint te, csak beszélgettünk közben ő szakított a pasijával és úgy alakult hogy összejöttünk. Nagyon szerettük egymást de valami sajnos félre csúszott (azt most itt nem írom le) és egy számomra rettentően fájó szakítás lett a vége. Azóta eltelt egy kis idő. Ezidő alatt arra jöttem rá hogy ő már csak egy szép emlék de még lehet ilyen :) Ha újta lenne valaki mégjobban szeretném és tudom hogy nekem is voltak hibáim, így megpróbálnám ezeket újra nem elkövetni. Hát nagyjából ennyi. Túl lehet rajt tenni magad ha találsz valakit akivel jól érzed magad.

Azert ennyire nem szabad negativnak lenni, h csak rosszabb lesz, elvezd az eletet mas(okk)al es ha jon vki akivel szuper akkor orulj, ha nem akkor probalkozz mindig massal. :) Hasonlo helyzetet erzek en is sajna de en optimistabb vagyok ennel.

ki*abott nehéz. jo-jo, mindenkinél van jobb és jobb, de ha az ember megtalálta a párját, állítolag azt érzi. velem is 1 hónapja szakítottak, de a mai napig bennem él, alig tudom feldolgozni, nagyon szerettem. idővel kopnak az érzések, az emlékek megmaradnak. csak iszonyú nehéz valakit elengedni, akit szerettünk. el kell terelni a figyelmet, sport, buli, haverok..