Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ha valakit elhagytak a legnagyobb bajban, elmesélné, hogyan lépett túl rajta?
19 éves vagyok. Néhány hete bekerültem a pszichiátriára, ha nagyon részletezni akarom, egy elmegyógyintézet zárt osztályára. Az ok a következő: kimerültem, az akkori párom rengeteget bunkózott velem és öngyilkossági szándék miatt bent tartottak napokig. Gyógyszereket nem kaptam, én voltam minden beteg közül a legnormálisabb, legtisztább tudatú, így kiengedtek pár nap után. Viszont a párom elhagyott, és még előtte, mikor meglátogatott, rá akarta beszélni az orvost, hogy az ilyen hülyét hetekig tartsák bent. Megértem a dühét, de annak, hogy kikészültem, a legfőbb oka ő volt. Ahogy kijöttem, onnantól kezdve nem volt hajlandó velem szóba állni. Mikor meglátogatott, kérve könyörögtem, hogy legyen partnerem abban, hogy leküzdjem ezt az állapotot, de ő hajthatatlan volt, és azt mondta, hogy nem akar velem lenni onnantól kezdve. Így otthagyott, mikor a legnagyobb szükségem lett volna rá.
Mikor kijöttem, a Facebookon láttam rám utaló provokatív posztokat, illetve belájkolt olyanokat, hogy elsírtam magam, annyira megalázó posztok voltak ezek. Nem tudom feldolgozni mai napig, hogy miért kell engem ennyire megaláznia mások előtt. Ismerkedni sem merek senkivel, mert nem tudom, ki gondolja rólam azt, hogy a "hülyegyerek aki most jött a pszichiátriáról". Nem szeretném, ha emiatt bárki elítélne! Ha valakinek van olyan története, ahol cserben hagyták, mikor segítségre volt szüksége, az elmesélhetné nekem, illetve azt is, hogyan tudta feldolgozni. Köszönöm!
válasza:Na aranyom most figyelj.
Tavaly július 9-én hagyott el életem szerelme. Aznap volt a három éves évfordulónk.
Ja és aznap töltötte a lányunk az ötödik hónapját a pocakomban.
Hogy mi segít? Csak 1 dolog. AZ IDŐ.
Majdnem meghaltam. Folyton szitkozódott, üvöltött, megalázott, persze csak telefonon, mert attól a naptól kezdve nem láttam, a mai napig sem. Én meg könyörögtem bőgve neki, hogy jöjjön vissza.
A babánk megszületett, lassan 9 hónapos és még sosem látta, nem is kérdezett felőle.
válasza:Én konkrétan zárt osztályon nem jártam, de pszichiáternél járóbetegként igen, gyógyszereket is szedtem. A volt barátom szakítása volt az utolsó csepp a pohárban, de már előtte is évek óta instabil voltam. Ő mondjuk ettől függetlenül szakított velem, de legalább naponta rákérdezett facebookon, hogy hogy vagyok. Pár hétre rá összejött a lánnyal, aki miatt otthagyott gyakorlatilag, az nagyon rosszul esett, de mit tudok csinálni? Mindegy, azóta oké, néha beszélünk. Nem volt bunkó, de nem is fogja a saját életét feláldozni csak azért, mert én problémás vagyok, ok.
Viszont!
Akinek eddig elmondtam, hogy ez van, szó szerint papírom van róla, hogy hülye vagyok... még senki nem hagyott ott emiatt. Barátaim ugyanúgy elvannak velem, ugyanúgy hívnak, beszélnek velem, minden fäsza. És az új pasimnak is nagyon hamar elmondtam, és már fél éve velem van, támogat.
Azt akarom mondani, hogy nyugodtan ismerkedj, értelmes ember nem fog emiatt elítélni és még úgy is lehet párkapcsolatod egy normális emberrel, hogy ez történt veled. Aki ilyen miatt elítél, anélkül jobban is jársz...
Amikor meglátogatott, undorodva nézett szét és azt mondta: "Na most nézz szét milyen helyen vagyunk!"
Eleinte gyűlöltem azt a helyet, de visszagondolva többe nézem azokat az embereket ott bent.
Mi is együtt laktunk, mire kiengedtek, a szüleim már hazavitték a cuccomat tőle. Azt mondta édesanyám, hogy mikor lement hozzá, már gondosan össze volt pakolva minden holmim. Magyarul kirakott. De előtte egy héttel én vagyok a nagy szerelme, velem lesz jóban-rosszban, szeretné ha vele élnék.
Miután kijöttem hívogatta kb 3 naponta édesanyámat az állapotom felől. Kb 4 alkalommal beszéltek, azóta nem keresett. Csak tudnám, ha bemocskol a Facebookon, akkor minek kereste anyámat??
válasza: válasza:Ha saját bevallásod szerint is jórészt az exed miatt kerültél ilyen állapotba,akkor pont nem ő az,akire szükséged van a felépülésedhez.
Sajnos ilyen érzéketlen a világ és a legtöbb ember,muszáj megerősödnöd,hogy ne másokra támaszkodva tudj csak élni.
Szia kedves kérdező.
Szeretném, ha tudnád, hogy nem vagy egyedül, abban az értelemben biztos nem, hogy velem is történtek hasonló dolgok, és abszolút átérzem a problémádat.
Ha gondolod, nyugodtan írj privátot, ahol nyíltabban is beszélhetünk a problémáinkról.
Hogyan alakult azóta az életed?
A legjobbakat kívánom neked: 27/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!