A párommal nagyon sokat veszekszünk. Úgy érzem nem bírom tovább! Adjak még egy esélyt?

Együtt vagyunk már 3 éve, nem lakunk együtt. Mindketten elég önfejűek vagyunk, de ha valami gondom volt, akkor azt elmondtam neki. Milliószor ígérte, hogy változni fog a dolgain, de nem történt semmi. Már nem érzem nőnek mellette magam, sose kapok tőle semmit. Ha megyünk valahová és megakarom fogni a kezét vagy adnék neki egy puszit elhúzódik. Csak mert nincs hozzá kedve vagy kitalál valami hülye kifogást, mint pl. 25C°-ban fázik a keze. Szexben már lassan csak én kezdeményezek, kapom a visszautasításokat. Már odáig jutottunk hogy teljesen elvette az önbizalmamat, magányos és elhanyagolt vagyok.

Folyamatosan veszekszünk, kiakad ha kiabálok vele, igaz nem szép de ahelyett hogy meghallgatna még rátesz egy lapáttal, duzzog, mindent úgy magyaráz hogy ő a sértett áldozati bárány. Lehet hogy eltűnt a rózsaszín köd, de már úgy érzem csak enni, filmet nézni és aludni jár át hozzám heti 3x, és ha kényeztetném csókkal, táncolok neki félmeztelenül a konyhában vagy rámászok az ágyban akkor szerinte nekem csak a baszáson jár az eszem.

Sokszor úgy érzem, hogy gyűlölöm. Tegnap kiakadtam rá és elküldtem, miután sokadjára visszautasított és megint agresszívan kezdett magyarázkodni hogy megint csak rámásztam, de nem ment haza. Mint egy duzzogó gyerek itt vergődött és duzzogott. Eddig elnéző voltam és hagytam magam, most először védtem meg magam. Már az estéink csak a veszekedésről szólnak és már hisztérikusan sírok, hogy nem kíván. Mit tegyek, hogyan hassak rá?