Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen érzés volt rádöbbenni hogy valakinek nem vagytok olyan fontosak mint ö nektek? (garantáld zöldkéz)
Én nem rég szakitottam a barátommal mert röviden lesz@rt engem. Nem volt képes értem semmit megtenni, nem volt képes kompromisszumot kötni csak az volt amit ö akar. Hiába szerettem(elsö szerelem) volt annyi eszem hogy ha ezt tovább folytatom csak nekem fog még ennél is nagyobb fájdalmat okozni. Nemis keresett azóta, és már más lányokat füz, pár nap alatt tul lett rajtam. Mások ezt hogy vészelik át? Nektek is volt ilyen vagy hasonlo?
A válaszokért garantált zöldkéz jár mert kiváncsi vagyok tapasztalatokra. :)
De kis aranyos kérdés megint!:) És le a kalappal, ezek nagyon jó gondolatok, gratulálok hogy sikerült (vagy keményen próbálsz) túllépni rajta!:)
Én fiatalabb koromban a másik oldalon voltam. Egyrészt gondolj arra, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az túllépés a részéről, hogy azonnal belevág egy új kapcsolatba. Gyengeség inkább általában. Le kell zárni az érzéseket egy kapcsolat után, kicsit időt tölteni saját magunkkal, és utána sokkal éretteb, jobb döntéseket hozunk.
Ha meg túl is lenne rajtad, azt már szintén a kapcsolatotok alatt tervezgette, továbbra is gyávaság. Te sokkal jobban állsz, és nem lepődnék meg ha sikertelenségek után visszapróbálna jönni hozzád.. Ne ítélj túl hamar, ne magasztald így fel hogy neki sokkal jobb, valószínűleg nem az (sőt), és ezzel csak magadnak ártasz..:) Hajrá!
Biztam az idő vas fogában, és tisztán kiderült, hogy jól éreztem vele kapcsolatosan mindent. És nem csak hogy rádöbbentem, de most már tudom is hogy szeret és végig szeretett :D
Pedig eleinte azt hittem amit te.
Szerintem engem nem szeretett. Nem csak beképzelem, tényleg semmit se számitottam neki. Ha egy hete nem keresett de tegyük fel 2 hét mulva fog, honnan tudjam hogy neme azért keres hirtelen mert nincs más.
Jo olvasni a tapasztalatokat egyébként köszönöm ment a zöld :)
Sajnos én is hasonló helyzetben voltam, illetve még most is vagyok. Az én barátommal az a baj, hogy mindenkit magam elé helyez. Kivétel nélkül mindenkit. Én nem azt kértem tőle, hogy én legyek számára az egyetlen szerettje, de azét foglalkozhatna többet velem. Sajnos 4 év alatt nagyon elkényelmesedett és azt hiszi, hogy a türelmem és a szerelmem felé a végletekig tart. :( Nem tudom, hogy hogyan kezeljem a problémát, de mikor rádöbbentem, hogy ez a helyzet, magamat okoltam, és nem értettem, hogy miért alakult ki benne ez a viselkedés. Nagyon elkeserít, ha erre gondolok.
22N
Jobb hogy most derül ki, mint évekkel később. Nem szeretett igazán. Én most egyedül vagyok, és tragédia társ nélkül lenni - csak mondom. De az, hogy nem vagyunk fontosak egymásnak az maga a tragédia. Szinte menthetetlen, mert alapvető dolog hiányzik. Ha egy csomó kérdésben nem értünk egyet, de ragaszkodunk egymáshoz, akkor az nagyobb eséllyel működik, mintha mindenben hasonlítunk, de nincs szeretet. Én ezt tapasztaltam. És ma már azt mondom, inkább különbözzünk egymástól, de ragaszkodjunk, mint fordítva.
Egyszer olvastam egy ilyet itt, hogy vki azt írta, hogy milyen kapcsolat az olyan, ahol nem történhet velem semmi rossz, mert akkor vége az egésznek. Ez is sajnos létező dolog.
"lesz@rt engem": nem lehetett mély a dolog részéről, vagy pedig egy társkapcsolatról máshogy gondolkodik, mint te. Csak megszerezni akart, de ez ezek szerint inkább róla szólt, és nem kettőtökről.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!