Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megvisel a szakítás?
Mit csináljak?
3 napja szakított velem a barátnőm, két éves kapcsolat, nagyon szerettem, váratlanul ért engem, azóta rideg lett, vissza sem ír már, és úgy érzem azóta hogy álmodok és ez nem is történt meg
3 napja nem is nagyon sokat tudtam aludni
Miatta költöztem fel Budapestre, itt nekem senkim sincs, még egy fedél alatt vagyunk de nem beszélgetünk.. kb levegőnek néz
Költözzek haza a családi házba vissza?20/F
Sajnos találtam egy jó munkahelyet ami jó és jól fizet, de kb itt is a wcre járok el sunyiban könnyezni
Egész nap csak a telefonomat bamulom és arra várok hogy érkezzen tőle egy pozitív üzenet, de semmi nem jön.. még mindig remenykedek pedig legbelül már tudom hogy ez ennyi volt
Borzasztó
Mivel érzelmileg kötődsz hozzá, ezért természetes, amin keresztülmész.
De ne várj tovább rá, engedd el azt a nőt, mert csak magad járatod le, ha menni akarsz utána.
Rendbe fogsz jönni idővel, de a szakításnak van egy érzelmi lefolyása, amin keresztül kell menned.
E témában egyébként én már túlestem a holtponton, szóval engem már nem hinném, hogy megviselne egy szakítás.
Legyél türelmes önmagadhoz, mint mikor betegség után lábadozol, időre van szükséged a veszteség feldolgozáshoz.
Most azt gondolod, soha többé nem lesz még egy olyan ember az életed része mint ő, soha senkivel nem lesz olyan jó mint vele, ez az érzés enyhülni fog, és elmúlik idővel, mint egy seb ami sokáig ott piroslik, fáj, de aztán egyre halványul és emlékké válik.
Düh van bennem inkább, egyszerűen egy hete még azt mondta hogy nagyon szeret, most meg már nem..
Bocsánat, nem a nők ellen irányul, de egyszer egy idősebb férfi mondta nekem hogy "Fiam sosem alapozz a nőkre, lehet hogy az egyik reggel felkel és már nem szeret" és ez nagyon igaz.. kiszámíthatatlanok..igen a férfiak is gondolom én, de szerintem nőkre ez jobban jellemző
Sajnálom, hogy ilyen nehéz időszakod van, átérzem, de szerintem lépj tovább. Főleg ne várd, hogy üzenjen. Ha még egy helyen laktok és elmentek egymás mellett, akkor ne üzengetésben várd a kibékülést.
Én azt mondom hogy ha ennyi idősen a mai fejemmel látom a dolgokat és valaki szakít velem, nem is hagynám hogy visszakapálódzon, ha akarna.
Nem lesz jobb neked míg nem koltozol el, menj vissza, lépj túl, kezdj sportolni, bármit ami leköt (csak ne kezdj nagy pialgatasokba, nem vezet jóra-ezt az ismerőseimen láttam párszor hogy így probaltak oldani a dolgokat).
20 éves vagy, ha fáj ha nem, még lesz egy pár csalódásod akár amiatt hogy elhagynak, akár amiatt hogy Te magad nem találod a másikban a lelki társat.
Építsd a jövődet, tanulj, dolgozz, mert amit most alakítasz ki, az nagyban befolyásolja majd hogy hová jutsz majd az életben mondjuk a 30-as eveidben. Majd esetleg gondolkodj azon, mi az ami ide vezethetett, hogy esetleg miben tévedhettél, akár a Te cselekedeteidet illetően, akár hogy a másikon mit nem vettél észre. De semmiképp se gondold túl a dolgokat, minden ember más, mindenkinek más a szeretetnyelve. Koncentrálj magadra. Egy életed van, legyél boldog még ha most nehéz is ezt elképzelni.
Lehet még nem érted miről beszelek, húsz évesen hajjaj, én biztos nem értettem volna miről hablatyolnak nekem, főleg szerelmi bánatban, én elég későn érő tipus voltam:-)
De hátha segít ez a pár mondat.
Ez már a harmadik kapcsolatom, de egyszerűen minden egyes szakítás után úgy érzem hogy egy kicsit meghal bennem valami..
Főleg azért mert tudom hogy ha én elég felnőtt és érett lettem volna, és férfi, akkor működőképes lett volna a háromból kettő kapcsolat.( Az elsőnél tényleg rosszul választottam)...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!