Tényleg gáz tőlem, hogy még utoljára elfogadtam egy anyagi támogatást tőle?

Nem akarok mélyen belemenni a történetbe, írom a puszta tényeket.

Én vagyok a nő. Autóbalesetem volt, ahol megsérült a medencém és az egyik lábam is. Nagyon erős fájdalmaim voltak és lelkileg is megnyomorodtam. A párom ebben az állapotomban erőltette a szexet, pedig mondtam, hogy nem vagyok rá kész. Ennek ellenére minden nap fogdosott, könyörgött, simán betette a kezét a... lábam közé, és végül durva sértődések lettek belőle, 1x még bőgött is hogy mennyire megalázó neki a helyzet. Pár ilyen hét után elkezdett szexchatelni, pikáns képeket küldözgetni és közösen maszturbálni camon át egy nővel, akit valahol a neten szedett össze. Végül ezt ő maga vallotta be a lelkiismerete miatt, de megpróbált azért meggyőzni, hogy nem gond, úgy gondolta, hogy ez csak egy ideiglenes megoldás, hogy legalább férfiasnak érezze magát, és ne csak tőlem függjön, és örüljek, én is békén vagyok hagyva, nem erőlteti már a szexet. Én teljesen összetörtem, azóta minden nap órákig sírok. Ő bármit megtesz, hogy megbocsássak, minden nap ír, zaklat mindenhol, bármit megtesz. Sajnos anyagi gondjaim vannak, és megszorultam, ezért a pánikhelyzetemben úgy tettem, mintha kibékülnék vele, és kértem tőle 100 ezer ft-nyi segítséget, amit elvileg nem kér vissza. Amikor megvolt a pénz, akkor szép lassan leépítettem őt újra. Azóta kissé szégyellem magam, de több barátnőm is mondja, hogy sokat keres, 100 ezer ft nem pénz, és amúgy is egy zaklató, csak a saját farkára gondoló alak, megérdemel ennyit, nem gáz.

De mégis rosszul érzem azért magam... Szerintetek?