Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítás vagy esély?
Az utóbbi időben egy dilemmával küzdök a párkapcsolatommal kapcsolatban. A jelenlegi párommal közvetlenül az első kapcsolatom szakítása után ismerkedtem meg, és számára én vagyok az első komoly kapcsolat. Az elején voltak problémáink, mint sok más kapcsolatban is, és volt egy pont, amikor úgy éreztem, véget kell vetni ennek, ezért szakítottam vele. Azonban ő továbbra is keresett, oda jött ahol lakok és végül adtam neki egy újabb esélyt. Azóta eltelt két év, és már egy éve együtt is élünk.
Az utóbbi 2-3 hónapban a kommunikáció szinte teljesen megszűnt, és több heves vita alakult ki köztünk. A párom gyerekkori traumái miatt néha agresszívebben reagál a helyzetekre, mint szükséges lenne, bár biztosított róla, hogy sosem bántana fizikailag, és ezt el is hiszem neki. Viszont, vita közben gyakran megakadályoz abban, hogy elhagyjam a szobát, és sokszor túlságosan is drámaian reagál különböző helyzetekre. Mindezek ellenére ő egy szeretetteljes és figyelmes ember, aki állandóan kifejezi, hogy mennyire fontos vagyok neki, és komoly tervei vannak velem.
Van azonban egy másik probléma is, ami zavar: ha más fiú ismerőssel beszélek, még akkor is, ha nincs semmilyen hátsó szándék, ő féltékenyen reagál, emiatt több baráti kapcsolatom is megszakadt. Néha ez nem zavar különösebben, de néha nagyon is hiányoznak ezek a kapcsolatok. A párommal egymás mellett álltunk a nehéz időkben, és segítettünk egymásnak feldolgozni a múltbeli sebeket, de sajnos néha újakat is okoztunk egymásnak.
Most lehetőségem lenne elköltözni a környékről egy új munka miatt, és tudom, hogy ha szakítanék, nem jönne utánam. Ez azonban nagyon nehéz döntés, mert nem szeretnék neki fájdalmat okozni. Amikor jól mennek a dolgok, és figyel rám, minden tökéletesnek tűnik, bár a vitáink – bár ritkák – napokig elhúzódnak. Legutóbb elmondtam neki, hogy nem vagyok biztos benne, hogy folytatni szeretném ezt a kapcsolatot, és megállapodtunk abban, hogy adunk magunknak egy hónapot. Ha ez idő alatt nem változik semmi, akkor talán el kell engednünk egymást. Azóta próbál változtatni, és jelenleg úgy viselkedik, mint az „ideális” társ, de félek, hogy ez csak átmeneti, és közben ott van bennem az érzés, hogy talán tovább kellene lépnem, és újrakezdeni az életem máshol.
A családom azt tanácsolja, hogy hagyjam el, de ők sosem kedvelték igazán, mint ahogy senkit sem a környezetemben, így nem tudok teljesen az ő véleményükre támaszkodni. Nem vagyok biztos abban, hogy hogyan tovább, és bármilyen külső véleményt szívesen fogadok, mert most úgy érzem, kívülről talán tisztábban látható a helyzet.Nem tudom, hogy fontos információ vagy nem de ha bele gondolok hogy nelkule kell lennem mindig el kap a sírás és felel belegondolni hogy mi lessz velem nelkule mert tényleg egy nagyon jó ember.
válasza:
válasza:Agresszív, féltékeny, korlátozó köcsög, de szerinted ő jó ember. Akkor maradj vele, de lécci gyereket ne hozzatok össze. Nyírjon ki csak téged, a gyereket ne!
Van mit! (:
válasza: válasza:Én ott zártam volna le végleg, amikor odament a házatokhoz. Az már zaklatás.
A kóros féltékenység pedig sokszor kezdődik így; először a barátok, a végén pedig már azért is a falhoz ken, ha 5 perccel később érsz haza a boltból, mert hazudsz hogy a sor volt hosszú, tuti hogy ismerkedtél valakivel.
válasza:"vita közben gyakran megakadályoz abban, hogy elhagyjam a szobát"
Ne adj isten bezár a szobába, és elfelejt hazajönni.- Én ezt nem kockáztatnám.
"szakítottam vele. Azonban ő továbbra is keresett, oda jött ahol lakok és végül adtam neki egy újabb esélyt." - Sajnos most már végleg szakítanod kell, mert ebből semmi jó nem lesz, sőt konkrétan veszélyben vagy.
válasza:A párodnak komoly konfliktuskezelési problémái vannak. Ha minden szar vita napokig húzódik meg egyáltalán, ennyit vitázni, ez nekem biztosan nem kéne. Én a párommal 6 éve vagyok együtt, de köztünk még egyetlen hangos szó nem volt. Ha nem értünk egyet, akkor azt megbeszéljük és el van intézve. Napi vagy akár csak heti szintü vitákat nem bírnék elviselni.
Attól, hogy most megfenyegetted és jól viselkedik, még megváltozni nem fog, nem is tud, ezen dolgoznia kell, mégpedig külsö segítséggel. Nem lesz belöle hirtelen ideális társ, csak mert megijedt, ez nem így müködik.
Én azt mondom, hogy lapát. Még csak két éve vagytok együtt, de már most a szakításon gondolkodsz, mit gondolsz akkor, vele fogod leélni az életedet, aztán idös korotokban egymás kezét fogva ültök a tévé elött? Dehogyis.
Az új környezet új esélyt is jelent, ne aggódj, nem fogsz hónapokig utána sírni. Ö meg menjen, aztán kezeltesse magát, hogy késöbb valóban alkalmas legyen párkapcsolat kialakítására, mert most nem az.
válasza: válasza: válasza:"...megállapodtunk abban, hogy adunk magunknak egy hónapot. Ha ez idő alatt nem változik semmi, akkor talán el kell engednünk egymást. Azóta próbál változtatni"
Mire jó ez az 1 hónap?
Önbecsapásra? Egy hónapig mindenki tud "jól viselkedni"! De mi lesz utána, évekkel később ha már most fenyeget, korlátoz stb?
Én az új melót, új életet választanám a helyedben.
Legalább kiderül számodra is hogy tudsz e boldogulni egyedül, felnőtt módjára anélkül hogy valaki folyamatosan megszabná hogy hogyan élj, mit csinálhatsz és kivel stb.
Te csak attól félsz hogy új életet kell kezdened, egyedül kellene döntéseket hoznod. Ahhoz vagy szokva, hogy van egy "pótapukád" aki mindenben dönt helyetted. Bizony nehéz a felnőttek élete.
Az ilyen "kedves emberek" meg abból táplálkoznak hogy mindig jókor csepegtetnek egy kis kedvességet, mert utána mikor bedurvulnak ezzel a kis kedvességgel kompenzálnak. És ha az "áldozat" már hozzászokott ehhez a dinamikához, hogy a rossz után mindig kap egy kis "kedvesrendes jó bánásmódot" akkor egy idő után az lesz neki a természetes, nem is tud majd mást elképzelni, mert ehhez szokik hozzá.
Már te is rendesen be vagy idomítva, mint a kutyák a kutyaiskolában.
Tudom sz*rul hangzik, de ez az igazság (nem bántásból írtam).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!