Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Túl lehet lenni ezen?
Sziasztok!
27 éves pasi vagyok és 1 éves párkapcsolatom véget ért még a nyáron. Azóta nem tudtam elengedni. Fél éve szenvedek és nem ,hogy csillapodna inkább napról napra jobban hiányzik a hölgy. Rettenetes fájdalmakon mentem keresztül. Úgy voltam ,hogy egy életet terveztem leélni vele. A rengeteg szép emlék nem hagy szabadulni . Ez valaha el fog múlni ? Azt érzem senki nem fogja tudni őt pótolni már sohasem. Rettentően szenvedek és úgy vagyok vele ,hogy már senkit nem tudok szeretni. Megosztanátok a tapasztalataitokat ezzel kapcsolatban ,hogy hogyan vészeltetek át egy hasonló csalódást? Jöhet nála jobb aki feledtet majd mindent ?
4 éves kapcsolatom ment rottryra, október óta szenvedek jómagam is, de van egy pár dolog, amit próbálok csinálni, és nagyjából segít (szintén 27 éves pali vagyok):
A képeket tedd el valahova, ne nézegesd a social media felületeket, jómagam website blokkolót használok, hogy még véletlen se keressem meg az adatlapját. Ha melózol, mellette próbáld kitölteni az időd azzal, ami leköt. Sétálj, ismerjkedj neten vagy élőben, ha bulizósabb vagy. Tereld a figyelmed és próbálj úgy gondolni erre, ha akar valaha is, úgy is keresni fog (bár lehet akkor már késő lesz) ha meg csak dumálni akarsz, írj nyugodtan, nagyon hasonló cipőben járunk, szóbakerült a gyerektéma itt is, minden. Kicsit olyan érzés nekem hogy "újra kell magam indítani ezután" nehéz, de próbálni kell nem feladni...
" Úgy voltam ,hogy egy életet terveztem leélni vele."
És mi jött közbe?
Ha rafeszulsz az illuziokra, akkor nem mulik el tiz even belul. Ismerek olyanokat, akik a fiatalsagukat sikeresen elcsesztek. Nem a "holgy" fontossagan mulik, hanem a te beallitottsagodon.
Igy egy ev utan egy elet leeleset gyaszolni nekem ugy tunik, belehelyezted az osszes vagyad, remenyed, de nem azert, mert akkora deal volt.
"hogyan vészeltetek át egy hasonló csalódást?"
Ha csalódást okozott, miért sajnálod ennyire?
Megírhatnád, hogy mivel indokolta a szakítást.
Igyekezz ne gondolni rá, hanem tervezd a jövődet mással. Nem biztos, hogy a következő is nem szakít veled, de hát - ilyen a párKERESÉS...
Én 25 évesen estem pofára.
Elmentem pszichológushoz, beszélgettem párszor, de ettől függetlenül lett 4 olyan évem amikor haragudtam a világra.
Utána megint változtam, elkezdtem én kihasználni a pasikat .
Amikor ez az ámokfutásom véget ért 35 évesen, akkor ismertem meg a férjem.
Az biztos hogy nagyon megváltoztatott, nagyon fájt, de lehet hogy kellett is megtapasztalnom a rosszat, mert most tudom hogy mi a jó.
A csávóra csak szánakozva gondolok, ronda, nem is okos, és apjával lakik.
Nekem meg van mindenem. Szép ház, gyerek, férj, és anyagi jólét.
Bármilyen sz@rt is élsz át most, majd 10 év múlva rájössz hogy azért alakult így mert tényleg egy jobb csajod lesz, jobbat érdemelsz.
Sőt majd akkor ha meglesed a faceen , lehet hogy egy előnytelen külsejű nőt fogsz látni akihez nem nyulnál hozzá.
Nagyon bomba lehetett a pipike, szúrnám!
Szegény megboldogult, alkoholizmusban elhalálozott, 7X éves nagybátyám volt ilyen, hogy egy élet is kevés volt neki ahhoz, hogy azt a "telibszott betyár k" feleségét kiverje a fejéből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!