Tudom, hogy nem ő az igazi, rossz a kapcsolatunk. Miért nem bírok szakítani mégsem?

Úgy, hogy elkezded magad szeretni és tisztelni.

Félsz az egyedülléttől szerintem, meg annyira nem lehet rossz, ha még vele vagy.

Mert nem mersz belevágni az önfejlesztésbe. Az már nagy dolog, hogy felismerted, most jön az a rész, hogy meg is kell valósítani, kiállni az értékeidért, önmagadért, tisztelni, szeretni magadat és jót akarni magadnak.

Azt kell tudatosítanod magadban, hogy egyedül még mindig jobb, mint egy ilyen kapcsolatban.

Gondolj arra, hogy amíg ebben a kapcsolatban vagy, addig nincs esélyed az igazán hozzád illő társ megtalálására, az idő pedig telik.

Nekem az úgy volt, hogy a volt párom is mondta, szeressen magam. Aztán eljött az idő, mikor már úgy éreztem ennêl a kapcsolatnál az egyedüllét is jobb, egy jó darabig még benne maradtam, de a végén csak szakítottam. Gondold át, hogy Neked ez jó-e még?

Azért, mert gondolom sokkal több energiát beleöltél abba, hogy működjenek a dolgok, hogy szeressen, tiszteljen jobban, és úgy érzed az egész időt kidood az ablakon, ha szakítasz, hogy kárba veszett fáradozás volt az egész. De ezt nem szabad, törheted magad egész életedben hogy valaki szeressen, akkor sem fog, max kihasználni. Menj el, és keress valakit, aki szeretni fog, úgy ahogy megérdemled, és ne nézz többet hátra.

7-es vagyok és a 8-assal teljesen egyetértek.