Miért ennyire nehéz ezt elfogadni?

Ezt mondjuk sosem értettem, hogy mi az hogy "szakítottunk de lehet, összejövünk újra".

Vagy alapból rossz volt a kapcsolat, akkor szakitás és nem kell megint összejönni.

Ha van rá esély, hogy menthető, akkor meg mi a francnak játszmáztok a szakítással?

Sohasem jönnék össze megint olyan emberrel, aki azt találta megoldásnak a kapcsolati problémákra,hogy szakít, bármennyire szeretem. Az emberi érzelmek nem játékok... Ha nem volt igazi probléma, akkor meg minek a szakításos hiszti?

Persze lehet papucsnak maradni és hagyni magad ugráltatni úgy, ahogy a másik fütyül, de ez neked őszintén mire jó?

Ja, és ha a csaj szakított, akkor :

- soha nem fog visszajönni, max ha épp nincs senkije de kérdés, te mennyire szeretsz pótlék lenni

- csak játszmázott a szakítással, de neked tényleg egy ilyen EQ mínuszos emberre lenne szükséged?

Szerintem ez kuka. Tojd le és lépj tovább, különben csak magadat fogod szívatni.

3. vagyok. Én újra összejöttem az exemmel, de:

-amikor szakítottunk, akkor azt komolyan vettük, lezártnak tekintettük és nem reménykedtünk, hogy a másik még visszatér. Mindketten a magunk módján próbáltunk továbblépni. Az más kérdés, hogy nem sikerült, pont ez bizonyította be, hogy van még dolgunk egymással.

-Mindkettőnk életében voltak mások, miután szétmentünk. Nekünk ez is kellett ahhoz, hogy rájöjjünk, mással nem működünk úgy, ahogy egymással.

-A szakítás után, mivel szerettük egymást még mindig, de akkor nem tudtuk folytatni egymással, a lehető legjobbat kívántuk a másiknak, beleértve azt is, hogy találjon mást. Magunknak is ezt kívántuk. Ha igazán szereted a másikat, nem birtokolni akarod, hanem azt szeretnéd, ha boldog lenne: veled vagy nélküled.