Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy léptetek túl az exeteken? Csak a teljes leválás segít a továbblépésben?
Februárban szakítottunk, márciusban költöztünk szét közel 10 év együttlét után. Azóta néhány alkalommal találkoztunk és beszéltünk is, hisz szerettünk volna barátok maradni. Én azt vettem észre, hogy ő nagyon hamar túltette magát rajtam. Randizgat, tinderezik stb. Én más nőre szinte rá sem tudok még nézni. Nagyon hiányzik és nagyon szeretem. Az elmúlt időszakban csak erősödtek az érzelmeim, amin jómagam is meglepődtem, nála viszont folyamatosan gyengültek. Szörnyű érzés, hogy nem szeretnek viszont, persze tudom, hogy ezt nem lehet és nem is szabad erőltetni. Legutóbbi találkozásunk alkalmával bevallottam neki, hogy mély érzelmeim vannak még iránta, elmondtam, hogy sok minden átértékelődött bennem és hogy tényleg változtatnék azokon a dolgokon, amik részben idevezettek minket.
Megkérdeztem, hogy nem szeretne-e randizni velem? Csak menjünk el vacsorázni vagy üljünk be valahová, mindenféle kötelezettségek nélkül, aztán majd eldől, hogy lesz-e folytatás. Természetesen nemet mondott. Hozzáteszem, amikor kimondtuk, hogy vége, nyitva hagytunk magunknak egy kiskaput, hogy a külön töltött idő alatt majd rájövünk, hogy fontos-e a másik vagy sem és ha valóban az, akkor visszatérünk egymáshoz. Nos, én rájöttem, hogy fontos, de úgy látszik ez csak egyirányú.
Arra gondoltam, hogy letiltom/letörlöm mindenhonnan (nem bosszúból), hogy ne is halljak róla többet és hogy ne is kereshessem. Számát is kitörlöm a telefonomból, a közös dolgainkat, tárgyi emlékeket pedig megsemmisítem.
Van, akinél működni tud a szakítás utáni barátság, van, akinél nem. Te utóbbiba tartozol.
Egyébként meg ha már valaminek vége, akkor hülyeség "kiskapukat nyitva hagyni". Ha még van lehetőség helyrehozni, akkor azt még a kapcsolat ideje alatt illene megtenni, nem akkor, amikor már elköszöntetek egymástól. Ha meg képtelenség helyrehozni, akkor egy ilyen "kiskapu" csak a továbblépést nehezíti meg, hiszen tök felesleges újra visszamenni oda, ami már nem működik.
Mondjuk én az emlékeinek a sóval behintése helyett inkább egy pszichológust javaslok. Kicsit úgy érzem, hogy aki csak a "megsemmisítéssel" tud valakin túllépni, az nem is igazán lépett túl.
Hát tegnap eléggé a mélyponton voltam, ezért felkerestem, hogy találkozzunk egy beszélgetés erejéig.
Nagyon jó volt! Sok mindent át tudtunk beszélni, sok mindenre fény derült. Egyikünkben sincs tüske. Még fáj és hiányzik, de már most jobb egy picivel. Nem tiltom le sehonnan, képek/tárgyak is maradnak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!