Szerelmesen miért nehéz kidobni vkit?

De akadályoz olyankor a szerelem. Én szenvedek meg sírok a saját döntésemtől. Én szenvedek nélküle. Én békülök ki. Siratom.reménykedem. meg akarom beszélni. Húzom évekig is amit nem kéne.

Nem szerelmesen meg semmi ilyen drámáim nincsenek. lazan lépek.

Én nem akarok a mindenki lenni. Akkora ismétlődő redflagok vannak hogy iszonyat.

Pl az egyik már az első 3 után elkezdett velem csúnyán beszélni. Irtózat csúnyán, nem gyengén. Később hidegült bőzött, alázott végigszenvedten az egészet reménykedve hogy valaha tisztelni fog.

Ez meg is történt ugyan de mikor? Mikor összejöttem olyannal akitől ő nessze sehol nincs. Én lettem álmai asszonya menjek vissza.

Aztán a másik tovább bírta mert ő 6 hónap után kezdett csak úgy beszélni velem. Akkor helyből dobni kellett volna. De nem én szépen végigmoziztam megint ahogy hidegül aztán nőzik is.

És már magamban nem bízva, el tudom azt már magamról képzelni is, hogy aztán lesz mégegy barátom ugye mint a 2. nál az első csúnya szónál dobni akarom eltökélve, de tudom hogy átmegyek egy primitív majomba és megint kivárom majd azt is hogy nőzni is fog.

De szerelmesen jönnek ezek a tévedések hogy ez nem lehet bem csap be ugyanoda kétszer is a villám, de háromszor már biztos nem. De nálam befog!

És megint ostoba 2 bites tyúk leszek.

Már félek saját magamtól.