Volt már aki megbanta, hogy kidobta a "jo pasit"?

Nem szoktam "kidobni" senkit csak mert a barátnők azt mondják, soha nem a tanácsukra hallgatva szakítottam.

Pontosan tudom hogy ki kell nekem és ki nem.

Remélem nem gondolod komolyan, hogy valaki külső tanács miatt szakít. A példádban, Adri nem azért dobja ki Kriszt, mert ismeretlenek vagy ismerősök azt mondták neki, hanem azért, mert megelégeli, hogy úgy éli le az életét, hogy sosem lesz elég jó, sosem lesz első a párja számára, aki ráadásul nem is teljesen őszinte vele. Ha együtt maradnának, továbbra is mellőzve érezné magát, amíg az más csajokkal írogat, amiből valószínűleg előbb-utóbb érzelmi elhidegülés lenne, végül pedig el is hagyná azért, mert talál nála jobbat.

Egy rossz kapcsolatban boldogtalanabbak vagyunk, mint anélkül. Felesleges benne ragadni, felesleges hagyni, hogy sokadikok legyünk. Az ember ilyenkor leépíti, lekicsinyíti saját magát, aminek hosszútávú következményei is lehetnek (nem létező önbizalom, mindig a másik kedvében akar járni, és még sorolhatnám). Sokkal tisztább azt mondani, hogy nem tűröm, hogy bárki ezt tegye velem, így kezeljen engem, becsülöm és tisztelem magam annyira, hogy meghúzom a határt.

Így sokkal nagyobb esély van arra, hogy a következő jelölt - nekünk, a mi szemünkben -, jobb lesz, mint az előző (nyilván, ha a saját hibáinkból is leszűrtük a megfelelő konzekvenciát, és nyitott szemmel járunk).

Nekem sosem volt olyan, hogy a következő kapcsolatom szarabb lett volna, vagy megalkuvás. Nem is mennék bele olyanba. Nem kötelező kapcsolatban lenni, ha nem találok senkit, boldog vagyok egyedül. Talán ennek a hozzáállásnak is köszönhetem, hogy megtaláltam azt a fiút, aki tényleg passzol hozzám, nincsen semmi hülyesége, amit ne tudnék nevetve tolerálni. Őszinték, boldogok és szerelmesek vagyunk, és mind a ketten abban bízunk, hogy ez sokáig így marad. Nem jöttem volna össze mással, pedig nem tudtam - nem hittem benne egyáltalán -, hogy létezik olyan ember, aki ennyire "nekem való".

Azok az emberek, akik meg dagonyáznak egy olyan kapcsolatban, ami csak veszi el belőlük az energiát talán sosem fognak hasonlót sem találni. Aki beéri rosszabbal, vagy aki annyira nem képes önálló döntést hozni, hogy mások befolyásolják, az meg is érdemli.

Csatlakozom a 4-es véleményéhez.

Azon kellene elgondolkozni h "Krisz", miért más lányokjal chatalget. Ha annyira unatkozik, miért nem készít finom ételt Adrinak, vagy miért nem díszíti föl a hálószobát romantikusra, vagy miért nem tesz olyat amivel segít Adrinak, vagy ép miért nem fejleszti önmagát párkapcsolati és érzelmeken alapú sexualitás, intimitás terén?

Lehet h Krisz nem érett egy igazi őszinte párkapcsolathoz? Vagy esetleg önértékelési problémás?

3

Mvel annyira nem szeretett, hogy ezt megtegye, így igen, ilyen miatt szakitottunk

Senkivel nem szakítottam játszmából, hirtelen felindulásból, apró baromság miatt vagy barátnők tanácsára. Pedig kellett volna! Egyik szakításomat sem bántam meg soha, csak azt, hogy nem léptem hamarabb az első intő jeleknél. Én idióta mindig megvártam a hatvanadik esélyt és azt, hogy teljesen eldurvuljon a helyzet. Azóta tanultam belőle, nem tökölnék sokat ilyen helyzetben.

A szituban amit te írsz Adri egy hülye pitsa és senkinek se szabadna vele szóba állnia.