Volt olyan hogy megbántátok azt, hogy megismerkedtetek valakivel?

Szerencsére nem. Olyannal nem folytattam az ismerkedést akivel kapcsolatban rossz megérzéseim voltak.

És szerencsére megcsalásban, átverésben nem volt részem.

Kifejezetten azt a pasit fogtam ki aki a szemembe azt hazudta, hogy szeret, a hátam mögött meg folyamatosan megcsalt akivel tudott

Volt olyan akinek sok voltam, neki a bulizás volt a fő szempont. Anélkül nem tudott létezni. Így neki nem kellettem mert én kevésbé voltam bulizós.

Volt egy pár ilyen, akivel neten ismerkedtem és volt, hogy nem írt többet vagy a megbeszélt találkozót lemondta mindenféle ok nélkül (Persze ha én nem írok rá akkor ő biztosa nem írja meg). Majd azt láttam, hogy összejött mással.

Amivel nincs gond de legalább megírná, hogy bocs de nem akarok veled többet ismerkedni.

Én nem tudom miért ezeket vonzom be az életembe. De ez van. :)

A jelek pedig... Azt hiszem voltak. Kevesebbet akart találkozni a bulizós pl.

A megcsalós pl a telefonját nem akarta a kezembe adni. Ha bárhova mentünk más nőket nézett folyamatosan, rám meg abszolút nem figyelt arra se amit mondtam. Problémája volt azzal ha fekete színű topot vettem fel, kritizált néha, hogy miért ilyen topot veszek fel. De aztán meg eljátszotta a jobb énjét is. Nehéz lett volna megmondani. Egyszerre volt normális és aztán átváltott az énje.

Ha az életemre visszanézek én szinte csak bánom azt, hogy ismerkedtem pasikkal. :-) ilyen az élet. De ettől függetlenül próbálok abban hinni, hogy nekem is van egy társam akit a sors nekem szánt.

#9 Ja de egyből nyomták eggyesek a negatívot, mert le mertem szólni egy nőt aki durván hazudozott, sőt utólag kiderült, hogy meg is csalt.

Az meg, hogy azt írom, "nőknél szokás" az sem általánosítás, mert akinek nem inge, az nem veszi magára.