Lehet e még jövője egy olyan kapcsolatnak, ahol ki lett mondva a szakítás, viszont egyikünk sem tudja lényegében elengedni a másikat hetek elteltével sem?

Felnőtt ember ha szakít azt csak akkor mondja ki ha komolyan gondolja, és akkor konzekvensen végig is viszi. A többi csak tini viselkedés.

Aki igazán szakítani akar az bármilyen nehéz is, de meg is teszi.

Még ha ehhez tiltani kell az illetőt, nulla találkozással akkor is.

Aki felnőttként már a jövőjébe tekint, felismeri hogy az adott illetővel oka volt hogy nem sikerült a kapcsolat, az bármennyire is fáj nem tekinget hátra, hanem ténylegesen szakít és továbblép.

Az már megint egy más kérdés hogy vannak kapcsolatfüggők akik egy napig sem tudnak egyedül maradni, azok vannak folyton ebben a se veled-se nélküled kapcsolatokban. Ja, meg a szexfüggők.

Én és párom elég sokszor "szakítottunk". Jellemzően ő volt az akinek nem volt elég erős megküzdési statégiája és ha valami konfliktus jelent meg - márpedig jelent meg pár - akkor pár óra vita után mindig erre jutott, hogy szakítsunk.

Én ismán ignoráltam az ilyesmit és a kapcsolaton belüli megoldást szorgalmaztam.

12 éve vagyunk együtt, ebből 6 éve házasok. utóbb megköszönte, hogy akkor nem hagytam, hogy elmenjen.

De ha egyikőtök sem ilyen makacs mint én, akkor simán lehet belőle szakítás. Ez csak annyin múlik, hogy pl az egyik elviharzik, és a másik utána megy-e. Egy pillanaton múlik az egész.

De ha két ember akarja, csak nehezen találják az utat, attól még simán működhet a dolog. Persze, le kell küzdeni az akadályokat, ez nehéz, de nem lehetetlen.