Meddig lehet még reménykedni, hogy írni fog, meggondolja magàt?

Fene se üpne várna reménykedne. Ha kérdésem van, megkérdezem,ha akarok vmit, megteszem, intézem.

Nem élnék soha ilyen tétlen üresjáratokban, hogy lesek bambán, hogy most mi lesz?

Semeddig, örülj, hogy igy jártál, ami részben öröm, mert megszabadultál egy tehertől, amiben se te se ő nem volt már boldog. Ami együtt tartott a megszokás erre pedig családod alapitani, elég ingatag alap. Örülj, örülj és századszor is örölj ennek, hogy egy kapcsolati éretlentöl megszabadultál, sokkal éretebb vagy mint ő, igy megszabadultál egy tehertől, ne kivánd vissza, most úgy látod, hogy a világ dölt össze, rendben gyászold meg éld át menj bele, sirasd, de tudd, hogy utána pezsgőt fogsz bontani, és végigtáncolod az utcát, hogy végre elment.

Majd, mikor megvolt a gyász, és feldolgoztad, kezdj el magadat felépiteni és beleállni az erődbe, és ideje törlésbe tenni azokat a hiedelmeidet, hogy nem akarom elkövetni azt a hibát kezdetű mondatokat, mert ezek gyilkolják az életed, és ilyen emberek érkeznek az életedbe, ajánlom figyelmedbe törölni a fejedből ezt a programot, szép napot!

Aki szakított, az csak menjen.

Újra megtenné, esetleg 20év múlva, 2 gyerek után.

Vagy te szakítanál, mert már pár hónapja voltak nálatok problémák.

Ha ő szakított én egy percet se várnék a helyedben.

Úgyis jön, ha akar. Ha meg nem... akkor azt is tudjuk mit jelent. Volt akik után mentem, nem kellett volna:)