Mi a jó viselkedés ilyen helyzetben?

Szerintem az a fura, amikor az ember egyik pillanatról a másikra kizárja az életéből azt a személyt, aki egykor a legfontosabb volt. Persze mindjárt jön valaki, aki jól megasztmondja, hogy ezt márpedig így kell, de TÉNYLEG vannak emberek (a jelek szerint te is, kérdező), akik képesek higgadtan és kulturáltan szakítani. Ilyenkor szerintem nem gáz kapcsolatban maradni.

Természetesen, ha az egyik félnek ez mégsem felel meg, akkor szíve-joga változtatni, de alapvetően nem egy rossz elgondolás.

2.

Én megértem azokat akik így "együtt maradnak, mint barátok", de a dolog értelmét nem látom. Érzelmileg zavaró, a helyzeteket komplikáltabbá tevő, céltalan emberi kapcsolat. Legalábbis számomra annak hat.

3

Erre vonatkozik az a megjegyzésem, hogy ha egyik félnek nem komfortos a dolog, akkor természetesen nincs azzal probléma, ha részéről teljesen lezárja a kapcsolatot. Értelemszerűen mindenki a saját lelki egyensúlyát tartja szem előtt, és nincs ezzel semmi baj...

De számomra az nagyságrandekkel felkavaróbb, amikor valaki egyik napról a másikra teljesen kizár az életéből - vagy fordítva. Számomra az az elviselhetetlenül nyomasztó, amikor még csak nem is tudunk egymásról azzal a személlyel, akivel egykor egy szoros közösséget alkottunk.