Úgy érzem magam, mint egy drogos 10 nappal a szakítás után. Mennyire normális ez?

Békés volt az elválás, sőt igazából az ismerkedés elején történt. (2 hónap se volt)

Én viszonylag gyorsan kötődtem a sráchoz. Ő 26/F, én meg 28/F. Viszont a köztünk levő fizikai távolság miatt baromi nehéz lett volna jelen helyzetben mindkettőnknek alkalmazkodni. (Ez volt a fő indok, lehet más is, de az nem érdekel.)

Megbeszéltük, hogy ettől még lehetünk haverok, mert sok mindenben inkább barátként rekintettünk egymásra, mint társként. Tudom, lehet ebből nem lesz semmi, de nincs harag a részemről, meg a távolság miatt sem találkozhatnánk olyan gyakran.

Lényeg a lényeg, az elmúlt pár napban még volt hogy ő írt pár sort, volt hogy én írtam neki. Vagy küldtünk pár képet. De gondolom ő is rájött, hogy se neki se nekem nem egészséges ez így, mert nem tudunk ezáltal gyógyulni.

Két napja írt nekem utoljára. Azóta se ő se én nem írtam vissza. Viszont észrevettem, hogy most automatikusan csekkolja a sztorijaimat Instagramon, amit korábban nem tett.

Éppen nyaralok, szóval tudnék miről képet küldeni, de érzem, hogy ez nem helyes. Jelen helyzetben nem, mert akkor újból feltépném a sebeket.

A srác nem követett ki, sőt még ugyanannál a multinál is vagyunk, nem lenne szerencsés teljesen eltűnni, meg szerintem nincs neki sem szándékában. Nekem viszknt egy kínzással ér fel, hogy ne nézzek rá az instájára vagy ne írjak neki semmit.