Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Érthető, hogy Karácsony este dobtam ki, de úgy, hogy akkor épp nem csinált semmi rosszat, vagy tényleg beteges?
Tudni kell, hogy a párom már régóta lenéz engem. Van egy enyhe szorongásos bajom, hipochonder vagyok, de ezek ellenére bőven normális életem van. Ennek ellenére előadta az aggódót, hogy hogyan fogok boldogulni az életben, nem is fogok tudni dolgozni. Aztán már simán dolgozom évek óta. Ha a Balatonon voltunk és elengedtem magam, és ettem a strandon lángost, akkor csapkodott, hogy minek kell, nem akarja majd este hallgatni, hogy hasmenést kaptam, és majd fantáziálok, hogy mit szedtem össze, mert itt a melegben elszaporodik a tejfölben minden sz.ar. Ezek után tényleg rosszul voltam egész este, mert belém beszélte.
Hónapokkal ezelőtt lett egy olyan problémám, hogy covid oltás után pár héttel elkezdtem zsibbadni. Azt mondta, hogy nem megyünk orvoshoz, a háziorvosom úgyis öreg, ne zaklassam ilyennel, magándokira meg ne merjek költeni azért, mert a sok oltásellenes riogatás az agyamra ment. Nem múltak a panaszaim, és végül elmentem orvoshoz, aki azt mondta, hogy az egész pszichés, mert a vizsgálatok nem mutattak ki semmit. Már akkor üvöltözött, és azt várta, hogy túlórázzak, hogy pótoljam a sok kieső pénzt, és SMS-t követelt a telefonjára arról is, ha a saját számlámról költekezem.
A tüneteim rosszabbodtak, minden nap könyörögtem, hogy menjünk a dokihoz, már magamtól elmenni sem tudtam. De akkor volt egy este, amikor kigúvadt szemmel ordítozott, hogy nem értem-e meg, hogy semmi bajom, kib.aszott bolond, elmebeteg vagyok, megmondta a kib.aszott orvos drága pénzért, hogy semmi bajom, és ha nem állok le, pofán vág már.
Végül anyukámnak kellett ideutaznia és orvoshoz vinnie.
Kiderült, hogy egy súlyos, és esetenként akár életveszélyes idegrendszeri autoimmun bajom van, kórházban kezeltek majdnem egy teljes hónapig. Még mindig nem épültem fel 100%-osra (de már alakul azért).
Azóta kezesbárány lett, bocsánatot ugyan nem kért, de lesi minden kívánságomat.
Karácsony este viszont semmi hangulatom nem volt ünnepelni, folyamatosan síthatnékom volt. Rájöttem, hogy egyszerűen a párom a bajom, undorodom tőle, nem szeretem, és folyamatosan azt vetítette le újra meg újra az agyam, ahogy fenyeget, ordibál.
Így felálltem, és otthagytam. Levezettem vidékre édesanyámhoz.
Azóta pedig megint fenyeget, hogy lejön ő is, és meg fogja tudni a családom, hogy megzavarodtam és be fognak utalni pszichiátriára, mert normális ember ilyet nem csinál.
Szerintetek érthető, védhető? Egyszerűen akkor kattant belém, hogy nem akarom őt az életembe, nem akarom az ünnepeket vele tölteni, nem "szeretet ünnepe" nekem ez így. Már rég meg kellett volna tennem, de mégis most jött el a pont.
A helyedben ugyanígy döntöttem volna!
Véletlenül se hagyd magad zsarolni, és eszedbe ne jusson visszafogadni!
Hát azért van egy rendes pszichopata beütésed. Gondolom kihagytad a sztoriból hogy mikor hipochonderkedtél, napi hány órát kellett a negativitásodat tűrnie. És ezen kívül még sok mindent. Mindenesetre itt neten is elhordtad mindennek, mert gondolom felismerik a sztorit ismerőseitek, és Karácsonyra időzítetted a bosszút.
Amúgy szerintem teljesen mindegy hogy Karácsony vagy nem, nem ez a lényege a sztorinak.
Írtam, hogy ENYHE, és, hogy normálisan élek.
Ennyire nagyon sok ember szorong, eszem ágában sincs ezzel orvoshoz menni, és Xanaxon meg hasonlókon élni.
Na, milyen jó kedved van. Én nem ismerem a sztoritokat csak amit leírsz, de ha egy pasi ilyet előadott volna régebben a volt párjáról, hatalmas ívben kerültem volna ki.
Amúgy jobbulást.
A xanax nem egyenlo azzal, hogy ezen szakember segithet. Ki beszel xanaxrol? Nem ir ki xanaxot, de ez akkor is betegseg, es mondom.. Nem hetente vagy beteg, tehat gondolom, nem minden napos vitaforras volt a betegseg. Valami. Masnak is lenni kellett. Nem illetek ossze, ennyi. Enyhe, az majd erosebb lesz. Es igen, sokan stresszesek, ez a napok resze, de nem mindegy, hogy mibe megy at.
Sok irasbol azt olvasom, hogy igen, igaza van a kerdezonek, es a parja egy szar, de itt szerintem nem csak vele van baj.
Nagyon jóltetted, gratulálok, hogy összeszedted az erőt és bátorságot, hogy kilépj egy ilyen bántalmazó kapcsolatból!
Ne foglalkozz azzal, amit mond, ez mind hülyeség, csak azért mondja, hogy visszamenj hozzá.
Nem mindennapos vitaforrás, de minden héten előfordult valami. Általában ő beszélt belém valamit, pl., hogy ne menjek ki futni, ha nincs legalább 15 fok, mert majd jön a rinyálásom. Meg, hogy ha valami fura szagot éreztem, és szerinte aggódó fejet vágtam, akkor őt az annyira idegesítette, hogy direkt azt mondta, hogy nem érzi, merthogy én tuti már kitaláltam magamban, hogy agydaganat (közben szó sem volt ilyenről). Meg, hogy maszk nélkül ne merészeljek koncertre menni a barátnőmmel, mert nincs kedve nézegetni, ahogy tesztelgetem magam covidra. Meg, hogy volt már régebben magas pulzusom, így ne csináljak HIIT edzést, mert nincs kedve mentőt hívni (semmi baja a szívemnek és semmilyen edzésről nem vagyok letiltva).
Évi 1-3x volt olyan, hogy tényleg volt valami fura tünetem, ami aggasztott, de akkor is elmentem hamar kivizsgáltatni magam, nem kellett semmilyen negativitást nézegetni. Ilyenkor magán úton mentem, és akkor a pénzen pattogott, pedig nem ő fizette, és 10 ezer ft-os különbség van a fizetésünk között, és mindketten átlag felett keresünk bőven. Olyan is volt, hogy elvette a bankkártyámat.
Milyen barom emberek vannak itt a válaszoknál, komolyan. "A párom rendszeresen verbálisan és mentálisan bántalmazott, majd konkrétan az életemre tört és a testi épségemet veszélyeztette, amikor ellehetetlenítette hogymegfelelő egészségügyi ellátást kapjak"
erre ezek a úzerek: Nem illettetek össze, ezvan.
LOLOLOL légyxi, sose akarjatok magatoknak partnert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!