Normális az ilyen, vagy szakítani kéne?

Van egy 2 éves kapcsolatom, együtt is élünk. Néhány hónapja erőteljesen megfogalmazódott bennem, hogy szakítani szeretnék, mégis, ha lehetőség van, meghátrálok, pedig tudom, hogy nem kéne.

Ha összeveszünk, nagyon durván beszél velem, lekezelő, megalázó, agresszív, szakítani akar, hagyjuk egymást örökre, amúgy is megunta a hülyeségeimet, neki erre nincs szüksége, csak gond vagyok az életében. Utána ha kibékülünk, és el akarom neki mondani, mivel bántott meg, újra kezdődik az egész, nekiáll üvöltözni, hogy én most erről nem fogok leszállni és egész nap azon fogok lovagolni, hogy mit miért mondott, nem bíróm felfogni, ha ideges valaki, akkor mond ilyeneket, neki ebből elege van. Persze ha elmegyek, utána mindig visszajön, hogy bocsássak meg, tudja, hogy nehéz vele, nem is gondolta ezeket komolyan.

Szerintem nem normális, hogy ezeket ennyire nem lehet megbeszélni vele, és mindenre így reagál. Olyan, mintha nem is szeretne. Azt érzem, hogy a viselkedése miatt én is egyre kevésbé szeretem, pedig régen nagyon szerettem. Mégis nehezen engedem el, ezért nem léptem még meg a szakítást. De ezt nem szeretném már többször hagyni, annyira megalázó, sokszor érzem, hogy jobb lenne nekem nélküle.

Túlreagálom, és máshol is előfordul ilyen veszekedés, vagy nálunk nem normális ez az egész?