Jogosan vagyok iszonyat dühös?

2 éves kapcsolatom ért véget. A másik fél (ő a férfi) tanulmányait folytatta, én ebben maximálisan támogattam, megértettem hohy nem tudunk gyakran találkozni. No de időközben kiderült, hogy csak rám nem akart időt szánni. Tudtam hogy megcsal, nem is egy emberrel. Ezt nem mondtam meg neki. Mármint azt, hohy tudom hogy csal. Megvártam hogy fog viselkedni velem, elmondja-e saját magától. Nem tette, hanem helyette látványosan hanyagolni kezdett, provokálta hogy én szakítsak vele, de közben rebdszeresen bűntudatot keltett bennem, és önsajnáltatta magát. Erre én szembesítettem, és soroltam a neveket, akikről tudom, hogy velük csalt meg. Az egyikükkkel rendesen össze is jött, és ekkor dobott ell engemm, mint egy rongyot, de úgy, hogy azt mondta, úgy érzi engem csak kihasználna (mindezt úgy, hogy már x ideje csalt, és ez ez idő alatt nem zavarta) és hogy jobbat érdemlek, majd elkezdett engem hibáztatni, és bűntudatot kelteni bennem, sőt mártírkodott, hogy ő egy xar alak, egy szemét. Azt várta, hohy azt mondjam, nincs ez így. Ez a taktika nem jött be neki, ezért verbálisan nekem esett, és még neki állt feljebb az a kérdésem, hogy rajtam kívül volt-e valakivel védekezés nélkül? (Én csak vele voltam, hűséges típus vagyok, tehát én nem adtam senkinek sem nemi bajt, de ő nekem lehet hogy igen.) Erre felháborodott, és azt mondta, hogy mit képzelek róla, és letiltott. Teljesen le voltam döbbenve azon, hogy nem fogta fel, hogy az egészségem miatt kérdezem? Hogy engem már nem az érdekelt hogy megcsalt, hanem kizárólag az, hogy a nemi betegségek elkerülése / átadása miatt használt-e másokkal gumit! Iszonyat dühös vagyok rá, hogy még ilyen fajsúlyos kérdésben is a saját bőrét mentette. Voltam nődokinál, szerencsére nincsen nemi bajom, de amig el nem jutottam nődokihoz, addig szorongtam és rettegtem emiatt. Szerintetek jogosan vagyok rá nagyon-nagyon dühös?