Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szakítani akarok, de nem vagyok biztos hogy jó döntés e?
Barátnőmmel 5 éve vagyunk együtt és már majdnem egy éve házasok ( a házasságot én nem akartam de így mint bele az össze költözésbe) . Már házasság előtt is tudtam hogy nekem még életre van szükségem, egészen pontosan arra hogy sok lányt megismerjek , picit beleszeressek , aztán dobjanak ilyesmi . De a barátnőm minden szempontból a tökéletes feleség , bárhová mehetek nem hívogat, háztartásban mindent elvégez , jól kijövünk egymással , többnyire támogat mindenbe . Abba reménykedtem hogy majd szépen megnyugszom és megelégszem ő vele, de bármennyire is akarok , egyszerűen nem tudok, pedig komolyan mondom, tényleg azt szeretném ha elég lenne.
Mivel hogy már régóta együtt vagyunk az én barátaim lettek az ő barátai is , az övéit teljesen elhanyagolta , így emiatt nagyon úgy érezném ha elhagynám teljesen egyedül maradna. Érzem és tudom hogy ő nagyon szeret , emiatt úgy érzem hogy teljesen össze törném ha szakitanék vele.
24 éves vagyok s mindent akarok csak nem házas lenni, de egyszerűen nincs szívem megtenni, s ha megtenném vajon jobb lenne? Megérné e azért a néhány lányért meg jó buliért?
Valamiért úgy érzem hogy egy épeszű ember nem szakítani a helyzetembe . Lehet hogy nem vagyok normális?
Tehát akkor se működne, mert nem egy érettségi szinten vagytok. Ő családra vágyik most te nem. Neked 10 év múlva lesz meg a párod aki mellett meg tudsz állapodni, de ebben semmi rossz nincs.
Az én férjem is 10 évvel idősebb nálam, és akkor talakoztunk amikor mind a ketten egymásra és egy közös jövőre vágytunk
De megcsalni és gyereket vállalni ebbe a kapcsolatodba egyiket se, egyrészt tiszteld és becsüld annyira h korrekt vagy vele és a szakítás a legkorrektebb. Hiába sír, az kell ahhoz h elengedjen, ne sajnáld annyira h ottragadj a könnyek miatt.
Majd feldolgozza és belátja h fog találni szerető partnert.
Az meg a legnagyobb érzelmi zsarolás hogy te nem találsz mást aki annyira szeretne, meg elviselne. Kamu. Lehet hogy ha jól érzed magad egy kapcsolatban máris nem vagy olyan elviselhetetlen
20-as, ez nem korhoz, hanem érettséghez kapcsolódik.
Nekem megvolt a nagy rózsaszín ködös pusztító szerelem tizenévesen, ki fújta magát, volt meg egy pár rövidebb ilyen és most 22 évesen (2 éve) talaltam meg a legnagyobb szerelmemet. Nem olyan, mint eleinte, ez sokkal összetettebb, komolyabb és érettebb érzés.
Meg lehet találni fiatalkent is a párodat, de ehhez kell az, hogy mindketten érettek legyetek és közös celjaitok legyenek.
(19-es voltam)
Kicsit kiegészítve: nyilván nem amellett szerettem volna érvelni, hogy mindenáron maradjatok együtt, hiszen ha valami nem működik, akkor érdemes időben elengedni, hogy a másik lehetőséget kapjon egy olyan életre, ahol tényleg szeretik és nem szánalomból maradnak vele együtt. Te pedig arra, hogy megéld önmagad és - adott esetben - tanulj a saját hibáidból, megtanuld értékelni azt, amid van/volt. Ha mindenáron külön akarod folytatni, ez a te döntésed, tedd azt. Talán mindketten jobban jártok, talán valóban nem ez a te utad és majd találsz olyasvalakit, aki mellett őszintén meg szeretnél maradni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!