Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Nem merek szakítani, pedig tudom, hogy az lenne a jó döntés?
Lelkileg nem vagyok rendben. Félek attól, hogy egyedül maradok, hogy soha senki nem fog már szeretni, hogy senki számára nem leszek különleges, hiszen jó ideje mintha észre sem venne senki.
Magamba vagyok fordulva, nincsen igazán kedvem semmihez és senkihez. De egyedül meg magányosnak érzem magam.
Ezért is fogadtam vissza majd' 1 év után az exemet. Majdnem egy évtizedes kapcsolat van mögöttünk. De már nem "olyan" ezekután. (nyilván)
Úgy érzem, hogy mióta újra együtt vagyunk, mindenen kattogok, bizalmatlan vagyok, ha probléma van, napokig rágódok és elmegy az életkedvem is.
Tudom, hogy hülye vagyok, hiszen már egészen jól voltam már egyedül.
most valamiért mégis képtelennek tűnik elküldeni és újra egyedül lenni...
válasza:Érdemes lenne bármilyen hobbikat kitalálnod és megbarátkozni a gondolattal: "ha szakítok, egy ideig egyedül leszek", de "vannak hobbik, megyek, engem érdeklő csoortokhoz csatlakozok, művelődési házba járok, vagy bárhova ami érdekel" stb...
Az egyedülléttől való félelem ne tartson vissza.
válasza: válasza:Én az utolsó szar kapcsolatom után 3 évig voltam egyedül, hogy rendberakjam magamat. Azóta menyasszonyom van és boldogok vagyunk.
Nálam is bepróbálkozott az exem 1 év egyedüllét után, de voltam elég bátor ahhoz, hogy ne csússzak vissza a megszokott szarba.
Te ezen az úton most megcsúsztál, kérdező. Az, hogy meddig voltál együtt az exeddel lényegtelen. Nem működik a kapcsolat. Nincs bizalom. Nincs tisztelet. Nincs szeretet. Jobb lenne egyedül (te írtad). Mit nem mersz? Mitől félsz?
Vannak barátaim, hobbijam is. Nagyon szeretek sportolni, ebbe öltem szinte az összes szabadidőmet, míg egyedül voltam. Barátokkal meg igyekeztem olyan helyeket felfedezni, olyan dolgokat kipróbálni, amiket korábban nem. Ami nehéz volt, mert az exemmel is nagyon tartalmas volt a kapcsolat.
Nem tudom, mitől félek. Attól, hogy többet soha senki figyelmét nem fogom felkelteni és senki számára sem leszek értékes. Előtte nem volt kapcsolatom. Míg velünk minden rendben volt, lett volna 1-2 jelentkező az évek alatt, de ennyi. Gondolom meglatszik a kisugárzásomon is, hogy nagyon nem vagyok rendben a szakítás óta. Azt hittem, hogy jobb lesz és meg tudjuk javítani, de nem érzem jól magam így sem, nem érzem igazán szeretve magam általa sem.
Talán azért félek ennyire a magánytól, mert rossz gyerekkorom volt és sosem kaptam szeretetet, dícséretet, elismerést otthon. Elég hamar ki is repítettek otthonról. Azóta a saját lábamon állok támogatás nélkül.
Szóval, az exemen kívül sosem szeretett igazán senki és nehéz elhinni, hogy bármikor is lenne ilyen a jövőben. A barátok szeretete meg nem olyan..
Javarészt amúgy is kapcsolatban vannak én meg nagyon rosszul viselem a bezártságot,az unatkozást, a magányt. És mondjuk teljes hétvégéken elfoglalni magam egyedül...nem lehetetlen, de nem jó. :(
26 éves vagyok..
És míg egyedül voltam, sok emberrel próbáltam ismerkedni, de érzéketlennek és ridegnek, kiégettnek éreztem magam. Senki, de senki nem tetszett. Az utcán sem nézek meg "úgy" senkit. :(
A szakítás okaiba nem szeretnék belemenni, de a lényeg, hogy sokat bántott már érzelmileg és én mégis mindent eltűrtem. És mégis visszafogadtam, mert hülye vagyok. :(
válasza:A jövőben is lesz lehetőséged férfiakat megismerni.
Mit éreznél ha azt hallanád: "egész életedet ezentúl vele kell leélni, akivel most vagy?".
Ha valami nem működik (és azt nem lehet megjavítani), egy újnak érdemes esélyt adni.
válasza:"Szóval, az exemen kívül sosem szeretett igazán senki és nehéz elhinni, hogy bármikor is lenne ilyen a jövőben."
De azt belátod, hogy senkinek nem is volt alkalma erre? 26 évesen majdnem egy évtizedes kapcsolatot tudhatsz magadénak, amiben volt egy év szünet, de utána is őt fogadtad vissza. Nyilván nem közeledett feléd más férfi, hiszen tudták, hogy tartós kapcsolatban élsz.
Illetve egy év egyedüllét szerintem még nem sok.Tudom, hogy sok ember van, aki 1 éven belül 2-3 "igazit, életem szerelmét <3" felvonultat, de attól egy év még nem sok.
válasza: válasza:Neked kell eldöntened, hogy képes vagy ezzel az emberrel leélni az életed, vagy azt mondod elég, és inkább keresel mást, akivel boldog lehetsz és megbecsül.
A döntés halogatásával viszont vigyázz, minél később teszed meg, annál kevesebb az időd megtalálni, akivel passzoltok!
Szorongásaid ha nem tudod barátaiddal megbeszélni, érdemes keresned valakit anonim módon, akinek kiöntheted problémád és meghallgat, avagy pszichológus.
Meghallgatnak, persze, csak ezeken nem tud segíteni senki.
Szakember biztos tudna, de barátok nem. Egész nap kattogok, rengeteg gondolatom van, rossz gondolatok. Egyszerűen nem kapcsol ki az agyam. Kattogok a múlton, a jelenen, a jövőn, és rémtörténeteket gyártok akaratlanul. Mit meg nem adnék, ha csak 1 napra "kikapcsolna" az agyam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!