Hogy vegyek így erőt a szakításhoz?

Velem volt hasonló.

Nem volt erőm szakítani, mert nagyon kedvesnek gondoltam a fiút, és úgy éreztem, bennem van a hiba, amiért nem szeretem jobban. Aztán évek teltek el, amikben én végig rosszul éreztem magam, azzal az üres érzéssel, hogy másra vágyok, de magamnak sem tudom megmagyarázni, hogy miért. Ezzel pedig nem csak a saját életemből b*sztam el időt, hanem az övéből is, mert ahol nincs meg a láng, az a kis plusz, az nem működik egyszerűen. Végül szakítottunk, azóta boldog ő is, én is, de ha visszamehetnék az időbe, nem tenném meg ezt sem vele, sem magammal még egyszer.

Nekem ebből úgy jön le, hogy nem szoktál ezekről a dolgokról beszélgetni vele, magyarán a kommunikáción és a munkán csúszik el a dolog. Ha mással jössz össze, előbb utóbb ott is az lesz.

Azt kene mondanod neki, hogy mire vágysz. Nem csak tőle várni azt, hogy jobb legyen a helyzet. Ha pedig biztos vagy benne, hogy konkrétan a lánnyal van a gond és nem azzal, hogy nem tesztek bele elég munkát az amúgy jól működni tudó kapcsolatba, akkor szakits.

Nem tudom, ezek alapján úgy jön le, hogy próbáljon javítani valamin, de ne úgy és ne így, ha mégis javít, az nem jó… lehetetlent vársz ettől a lánytól. Ez inkább kifogás, hogy tudj neki egy indokot mondani a szakitasnal ahelyett, hogy már nem szereted.

Ha ennyire nem megy, akkor inkább hagyd. Mondd meg neki, hogy nem szeretnéd folytatni.