Miért nem érti azt hogy nem akaratból hanem muszájból szakítok? Miert várja el hogy hazudjak?

"Kivéve az értetleneknek" %

Nem szeretném megbántani az érzéseidet, de ez elég vicces megjegyzés volt azok után, hogy te voltál az, aki oldalakon keresztül magyarázott valamit, ami addig is érthető volt mások számára, de sokadjára nem voltál képes két egyszerű, "Igen." vagy "Nem." szavakkal megválaszolható kérdésre felelni.

Ha tőlem kérdeznék azt a szakadék szélén, az alattam tátongó mélység peremén, hogy le akarok-e ugrani, akkor annyit mondanék, hogy "Nem, dehogy akarok." / Nem, mert szeretek élni, eszem ágában sincs meghalni.

Nem pedig olyanokat mondanék, hogy "Ha lenne szárnyam, mint a madaraknak, akkor valószínűleg le akarnék ugrani, de így inkább nem. Vagy: Ha éppen felém rohanna egy kiéhezett grizzly medve, ami ellen esélyem sem lenne, akkor a mélybe vetném magamat, mert az még mindig kevésbé lenne szörnyű halál, mintha a medve élve szétmarcangol, stb.

Nem a "Mi lenne ha ...." forgatókönyvek pörögnének a fejemben, hanem a nekem feltett kérdésre adnék igen/nem választ, max. egy rövid indoklással.

Ha a 10. hozzászólásban feltett kérdésre kellene válaszolnom amikor olyan élethelyzetben vagyok, mint te (és igen, voltam nem is egyszer a tiédhez hasonló helyzetben, amikor úgy szakítottam, hogy nagyon szerettem azt a férfit), akkor az "Akarsz-e szakítani, ha ő olyan, amilyen, mert nem tud változni?", (nem pedig akarnál-e szakítani, ha tudna változtatni az a tulajdonságain, ami miatt nem vagy vele boldog), akkor simán ki tudnám mondani, hogy IGEN.

Te nem tudtad ezt kimondani, akkor sem, amikor többször vártak rá választ, de sajnos azt már nem ismered fel, azzal nem tudsz szembenézni, hogy ez miről árulkodik.

A te dolgod, hogy mennyire bonyolítod túl a válaszaidat, a saját belső gondolatfolyamaidat és az életedet, csak az a baj, hogy pont azt a képességedet veszíted el vele, hogy meglásd a lényeget, és azzal foglalkozz, amiben neked van mozgástered és felelősséged.

Részemről is reménytelen időpazarlás volt, hogy a szakadékos kérdéssel rávezetni próbáltalak valamire, miután a korábbi reakcióidat látva szinte teljesen biztos voltam benne előre, hogy nem fogod érteni az összefüggést, analógiát a másik kérdéssel.

Az általad értetlennek titulált hozzászólók viszont szerintem értik, és valószínűleg értették eddig is.

Nem kell magyaráznod a fogalmakat, egyedül te nem vagy tosztában vele és mindenféle példákat próbálsz mondani.

Először a fogalmakkal legyél tisztában.

Nem tudom hány éves vagy, de ez szerintem elég gáz ez a felfogás.

Látszik hogy nem akarsz kiutat találni.

Már ne is haragudj, de itt csakis rólad van szó, arról hogy te mit gondolsz, nem másokról, nem róla, hanem rólad.

Az hogy valakinek van mégegy személyisége ami nem jön be és azzal nem tudsz mit csinálni akkor szakítasz, de mint tetted saját akaratból.

Ha annyira szeretnéd meg akarnád őt ahogy itt előadod elfogadnád és vele lennél.

Hidd el én is szakítottam már szerelmesen, úgy hogy a srác miatt agyrázkódásom lett, aztán le se szart.

De túl léptem.

Szerintem akik választ adtak ők is lehet voltak már hasonló helyzetben.

Szóval ne próbáld beadni azt hogy nem értjük.

Folyamatosan ugyan azt hajtogatod, de mást nem tudsz mondani, megmagyarázni hogy miért is állhat fent ez a helyzet.

Senkit nem muszáj azért elhagyni mert két oldala van és csak az egyik tetszik.

Ha nem saját akaratodból tetted akkor mégis miből?

Mert ez nem muszáj, csak ezzel eteted saját magadat is legbelül.

Nem kell a kamu duma a mellé beszélés, abból eleget olvastunk.

Ezt már csak neked kell felfogni.

És ha többen ugyan azt mondják akkor azon el kellene gondolkodni hogy miért is van így.

Itt nem azzal van a gond hogy te szerelmesen szakítottál, hanem azzal hogy kifogásokat keresel és nem felejted el.

Elvileg oda meg vissza lennél a pasiért, de amúgy meg nem szereted olyannak amilyen.

De te vele akarsz lenni.

Na ezeket a dolgokat gondold át.

21N

"Az eszem agában sincs szakadekba ugrani elveket azok vallják akiknek csőlatasa van. Negativ emberek ilyenek általában."

Látom, továbbra sem voltál még megérteni sem a kérdést.

Teljesen irrelevánsak a példáit a kérdésem kapcsán, amiben egy valóságos hegytető melletti valóságos szakadék szerepelt és egy ott neked feltett képzeletbeli kérdés.

Nem tudom, hogy tényleg ennyire kihívás-e számodra a szövegértés, vagy ellenállhatatlan kényszert érzel arra, hogy mindent túlbonyolíts, és egy fizikai világról szóló, kézzel fogható példa és kérdés kapcsán is mindig elvont dolgok irányába tereld a kérdést, vagy irreleváns példákkal hozakodj elő egy 10 másodperces gondolkozás után leírható Igen. / Nem. válasz helyett.

Elfogadom, hogy attól, hogy én egy ilyen szakadék tetején feltett le akarok-e ugrani kérdésre azt mondanám, hogy "Nem, dehogy akarok", csőlátású és negatív vagyok a szemedben.

A logikának morzsáját sem látom benne, de nem baj.