Szakitanom kell a baratommal, viszont nagyon megvisel az, hogy fajdalmat okozok neki. Mit tehetnek?

2018 ota alkotunk egy part. Nagyon sokat tettunk egymasert, nagyon fontos szemely az eletemben, viszont ugy erzem, hogy az emlekeinkbe vagyok szerelmes es mar nem magaba az emberbe. Nagyon rossz erzes, mert tenyleg szeretem ot es tudom, hogy teljesen ossze fog torni, mert miattam feladta az eddigi eletet, viszont ket kulonbozo kulturank van, olyan kerdesekkel, amikben nem lehetne kompromisszumot kotni (gyerekek kereszteloje, eskuvo, hazassagi ceremonia, nevvalasztas es valtoztatas..). Ezek a kerdesek mar eddig is foglalkoztattak, viszont meg fiatalok voltunk es nem voltak aktualisak. Most sem aktualisak, viszont jobb lett volna minel elobb valaszokat talalni, mert az sokkal rosszabb lenne, ha kesobb gyerekvallalas vagy hazassag elott jonnenk ra, hogy nem jutunk dulore.

Szegenyt nagyon nagyon szeretem, de ugy erzem, hogy tul sok temaban szoltam bele az eletebe, mindig sajat elkepzeleseimet eroltettem ra es lehet, hogy most boldog mellettem, viszont kesobb elnyomottnak is erezhetne magat.

Nagyon szeretnem, ha az eletem resze maradna, tartanank a kapcsolatot, mert szeretnek neki segiteni mindenben, viszont elso parkapcsolatom es nem tudom, hogy szakitas utan mennyire tudnak megmaradni baratoknak a felek.

Hogy latjatok a szituaciot, szerintetek ki akarna lepni teljesen az eletembol (abba beleorulnek) vagy tudnank baratokkent folytatni?