Támogatjátok a szeretteiteket akkor is, ha rossz döntéseket hoznak?

Az a helyzet, hogy tavaly ért véget egy már elég mérgező kapcsolatom, nem először már.. És már régebben sem tetszett a családomnak és a barátaimnak, hogy újra összejöttünk anno.

És én tisztában vagyok vele, hogy ez nem volt már egy egészséges kapcsolat, mivel valszeg az exem sem teljesen egészséges mentálisan, magamról pedig nem is beszélek. Tény, hogy sok fájdalmat okozott már a végén, de nekem így is hiányzik. Én szakítottam.

Na most az a helyzet, hogy van olyan barátom, aki konkrétan megmondta, hogy ha valaha még akármilyen kapcsolatba merek kerülni az exemmel, akkor ő nem fog velem többet szóba állni. A családom is utálja az exemet. Mindenki.

De miért kell velem így viselkedni?

Majdnem egy év után újra beszéltem néhány szót (online) az exemmel és nem mertem elmondani senkinek. Találkozni szeretne és én is szeretnék, de nem merem elmondani senkinek.

Tudom, hogy magamat kellene lelkileg rendbetennem, hogy ne legyek társdüggő, de nekem nincsen pénzem pszichológusra, vagy pszichiátriai kezelésre.

Ismerkedtem is azóta, de senkivel nem éreztem, hogy passzolnánk. A játszmák ellenére az exemmel nagyon jó páros voltunk. Mindent együtt csináltunk és nekem ez hiányzik.

Tudom,hogy vele nem lehetne normális jövőt alapozni, mert alkalmatlan rá. De igazából én is. Nem állok úgy anyagilag, hogy az elkövetkezendő néhány évben házasságot vagy gyereket tervezzek. Úgy meg nem is szeretnék, hogyha meg is ismernék mást, hogy anyagilag másra támaszkodok.

Akkor ha én úgy érzem, hogy jobb lenne nekem az exemmel, ismét csomó programot tudnék vele csinálni, amire sem a családom, sem a barátaim nem hajlandóak, testileg és lelkileg is ki lennék elégítve, akkor ez másoknak miért fáj?

Ráadásul olyan emberek akarnak pálcát törni a fejem felett, akiknek szintén vannak problémák a kapcsolataikban.

Van 1-2, akik úgy állnak hozzám, hogy bármilyen döntést is hozok, ők mellettem lesznek és szerintem ez lenne a normális. A döntés úgyis az enyém. Ha én el akarom rontani az életem, akkor elrontom. Ez másnak miért fáj? Hogy lehet olyat mondani, hogy xy többet akkor nem áll velem szóba? Miért? Nem egy fizikai bántalmazó állatról van szó, akitől jogosan "tiltanának".

Gyerekként jöttünk össze és nagyon sokszor gyerekesen is próbáltuk megoldani a problémákat, ennyi az egész. A végére se veled se nélküled kapcsolat lett. De én majdnem 1 év távlatában is úgy érzem, hogy jobb volt nekem vele, mint nélküle.

És azt érzem, hogy engem senki nem ért meg, nem cselekedhetek úgy, ahogy a szívem diktálná, mert akkor a környezetem fog ítélkezni.

Úgyhogy most éppen már jó pár napja nem válaszoltam az exemnek, mert nem tudom, mi lenne a jó döntés...