Vetettetek már véget úgy egy kapcsolatnak, hogy szerettétek a párotokat és ő is titeket?

Kérdező, én sosem értettem ezt a "mindenben kössünk kompromisszumot dolgot". A kompromisszumnak az a lényege, hogy mindkét fél enged a béke érdekében, de a megoldás egyiket sem teszi igazán boldoggá. Természetesen minden kapcsolatban kell alkalmazkodni, de amikor már olyan, egészségtelen mértéket ölt fel az alkalmazkodás, hogy feladjátok saját magatokat (vagy csak az egyik fél adja fel magát), akkor igen is, jobb az elengedés.

Ha annyira nem passzoltok, hogy folyton tárgyalni, alkudozni kell, az megöli a szerelmet, és idegessé tesz.

Vattacukor ízű, Disney-mesébe illő elképzelés, hogy mindig lehet kompromisszumot kötni, és akármeddig együtt lehet maradni. Nekem is volt olyan kapcsolatom, ami nagyon sok sebből vérzett, és egy idő után már nem tudtuk megbeszélni. Nagyon nehéz szívvel szakítottam, de azóta jobban érzem magam, az egészségügyi állapotom is sokat javult, és mások is folyton megjegyzik, mennyire kivirultam. (Nem, senki új nincs a képben, még csak a flört szintjéig sem. Totál szingli vagyok, mégis sokkal boldogabb, mint a rossz kapcsolatban.)