Hogy élnétek meg, ha az, akit szerettetek minden ok (hiszti, jelenet, számonkérés stb.) NÉLKÜL az alábbi mondatot mondaná nektek?

Először felhúznám magam, aztán elgondolkodnék, hogy mi lehet az alapja.

Én azért párszor már szembesültem jogos kritikával, bár az sem mindegy hogyan van megfogalmazva.

Felejtsd el őt minél előbb és ismerkedj másokkal, akik ilyen lányt akarnak, de azért ügyelj arra is, hogy nezdj el sírni vagy felhúzni az orrod minden kis apróságon.

Ne félj, megy ez, menni fog!

Már a mondat első része árulkodó " nincs veled semmi baj ". Ilyet akkor mond valaki,ha már egyáltalán nem érdekled, vagy más van a láthatáron.

Az, hogy utálkozik, az arról árulkodik,hogy voltak érzelmei,de már kihűltek...illetve arról, hogy nem úgy ugráltál,ahogy ő elvárta.

Ha bántja az érzékenységed, akkor pedig valószínű ő is ilyen legmélyen,de nem vállalja fel,vagy színészkedett eddig.

Mert nagy többségben azt "utáljuk" egy emberben,ami magunkban is megvan, elnyomva,de nem tudjuk átélni, vagy elnyomjuk.

De ennek az embernek az életedben nincs helye, akárki is, ugye ezzel tisztában vagy ?